Szlankó István: A Tiszazug gazdasági életének főbb vonásai 1950 és 1975 között (Tiszaföldvár, 1950-1975) / 0342-1977

- 2 ­A Tiszazugban igen erősen érvényesül hazánk éghajlatának knnti­nentális helyzete. Az Alföld legszárazabb vidékén élünk, az át­lagos évi csapadék 5oo mm körül van, de ennek az eloszlása is egyenetlen. Előfocdulnak nagyon száraz nyarak, amit a növények fejlődését nagyon visszavetik. Előnyös viszont a gabona - és gyümölcstermelés szempontjából a sok napsütés. Evi átlagban 2ooo óránál több napsütést élvez a Tiszazug. A Tisza II. öntözővizének nagyarányú hasznosításá­val ideális termőtájjá alakulhat a Tiszazug. A termelés bizton­ságát nagymértékben fokozni lehet, de vigyázni kell, hogy az öntözőviz túlzott adagolásával tönkre ne tegyük a talaj szerke­zetét. Tekintettel arra , hogy a Tiszazugban a mezőgazdaságnak nagyobb hagyományai vannak, mint az iparnak, a szokástól eltérően a mezőgazdaság ismertetésével kezdem. A járás mezőgazdaságilag müveit területe 1974-ben 5o634 hektár. Legnagyobb részem , 4l6o9_hektáron termelőszövetkezetek gazdál­kodnak. 3o8o hektár a Héki Állami gazdasághoz tartozik. A meg­maradó rész a Nagykunsági Erdőgazdaság és az egyéni gazdálkodók tulajdonában van /1665 ill. 3o36 hektár/. A számokból látszik , hogy a terület 82 %áán a tsz-ek gazdálkodnak- és csak 6 %-on az egyéni gazdálkodók. Részletes kimutatásunk van a ts&ek területének művelési ág szerinti megoszlásáról /1974/ : a 4l6o9 hektárból 29952 ha szántó , 19 ha kert, lo8o ha szőlő, 397 ha gyümölcsös, 145o ha rét, 3488 ha legelő 36386 ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom