Szlankó István: A Tiszazug gazdasági életének főbb vonásai 1950 és 1975 között (Tiszaföldvár, 1950-1975) / 0342-1977

1341 ha erdő 2o8 ha nádas Nagyon hosszú ut vezetett agdig, amig a termelőszövetkezetek megerősösdtek , előretörtek. <^948 . szeptember-októberében alakultak meg az első tsz-ek : Tiszaföldváron kettő és Kunszentmártonban egy. 1949-ben Cibakházán, Nagyréven, Tiszainokán, Tiszakürtön, Tiszaugon, Tiszasason , Szelevényben, Cserkeszőlőben , majd 195o-ben Csépán alakult egy-egy tsz. Minden tsz-re általánosan jellemző, hogy loo-2oo holdon lo-2o taggal indultak. Felszerelésük, épületük alig volt. Az első éveké bem sokat kinlódtak,meg kellett küzdeniök a falubeliek előítéletével is , hiszem bármennyire hittek is a nagyüzem fölényében, bizonyitani még nem tudták. Többségük mégis kitartott. 1952ben£2x 22889 kat. holdon gazdálkodtak a járás tsz-ei. Közülük is kimagaslott a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz. 7397 holdjával* /Csak a turkevei Vörös Csillag előzte meg a megyében/, Exkor • is már 18 tsz volt a járás területén és Tiszaföldváron működött öt. Nagy erőpróbát jelentett a termelőszövetkezeteknek az 1956-os ellenforradalom időszaka. Minden tsz-ben akadtak olyanok, akik szét akarták osztani a közös vagyont, de csaknem minden tszben akadt egy kommunista csoport, akiknek sikerült megakadályoz* ni a tsz-ek feloszlását. A következő évben a feloszlott tsz-ek is újjáalakultak és a kilépett tagok nagyrésze kérte újrafelvételét. Nagy változás következett a mezőgazdaság szocialista átszerveé zésével. 1959-ban a járás szántóterületének csak 34,6 %-án gazdálkodtak tsz-ek, az egyéni gazdaságok pedig 57 %-án. 196o-ban megfordult az arány : 82,6 % lett a tsa-ek szántóterülete és csak 5,5 % maradt az egyéni gazdaságokban.