Szlankó István: A Tiszazug gazdasági életének főbb vonásai 1950 és 1975 között (Tiszaföldvár, 1950-1975) / 0342-1977

A Tiszazug gazdasági életének főbb vonásai 195o és 1975 között A Tiszazug a Tisza és afcörös által közrefogott tájegység. Természeti földrajzilag a cibakháza-tiszaföldvári homokterület északi szegélye alkotja az északi határt . Gazdasági földrajzi szempontból az emiitett természetes határokat nem fogadhatjuk el, hiszen Kunszentmárton és Martfű kivül esnek a szó szerint vett Tiszazugon, viszont olyan erős gazdasági és egyéb vonzóerőt képviselnek, amelyeket nem lehet figyelmen kivül hagyni. Kunszentmárton á közigazgatási, művelődési, ipari, kereskedelmi központja a Tiszazugnak. A Kunszentmártoni Járást joggal nevezhet jük 'Tiszazugi járásnak" is, de a járás községei közül Öcsöd és Mesterszállás ill. az ujabban idecsatolt Mezőhék kivül esik a Tiszazugon. Az adatgyűjtést , elemzést az is neheziti, hogy Tiszaföldvár és Martfű a Szolnoki Járáshoz tartozik. A statisztikai adatok általában járási összesitésüek,igy ezeket megfelelő módon korrigálni kellene, általában a járási adatokat használom. Ahol ettől eltérek, külön jelzem. A Tiszazug jellegzetesen mezőgazdasági terület, caak a peremén -Martfűn és Kunszentmártonban- alakult ki nagyipar. A mezőgazdasági termelést erősen meghatározzák ill. befolyásolják a természeti földrajzi tényezők, ezért indokoltnak tartom ezek rövid ismertetését. Növénytermelésre legalkalmasabb kerület a szolnoki löszhát déli nyúlványán kialakult barna mezőségi talaj. A folyókat szélesebb keskenyebb sávban öntéstalajok, réti talajok kisérik. A Tiszazug közepén két nagy homokfolton szőlő- és gyümölcskultúra diszlik. Ezek mellett sajnos nagy területet foglal el a szikes talaj is . 1974-ben- a talajj^avitások ellenére is3488 hektár szikes legelő szerepel a nyilvántartásban.