Szlankó István: A XIX. század nagy tájátalakító munkái és hatásuk az Alföld gazdasági életére (Tiszazug, 1973) / 0325-1975
A Szolnok - Csongrád balparti ármentesitő társulatnál a munkálatok 1863. második fölében kezdődtek. 1879-ig 38,2 km hosszú töltés készült ol 975 198 köbméter tartalommal, 249 ol2 farint kiadással. A Tiszazugban a legnagyobb mérvű szabályozási munka a cibakházai 15 t5 km hosszú kanyarulat levágása volt. Az uj modor egy km-nél rövidebb* Az olvadás cimo utal az árvizmontositések gazdasági kihatásaira is. Ha csak felületesen nézzük át a rendelkezésre álló adatokat, a fejlődés szinte kizárólagosan az árvizmentesitési munka javára irható. Bizonyságul a Tiszazugra vonatkozó arányok : 1851-ben a szántó : 17 318 kat. hold M a legelő : 23 oo6 1879-ben a szántó : 34 812 » " a legelő s 8 74© " " A közbeeső időszakban megépülnok a gátak, fölszabadulnak az árvizjárta területek a mezőgazdaság számára. A Tisza mente vonatkozásában oz részben igaz. Az ogész magyar mezőgazdaságra nézvo a szántó területének növekedését a kezdődő kapitalizmus , az árutermelésre való fokozatos áttérés indokolja, ftxazán&i Az árvizmentesités is ennek a következménye. Célja a területnyerés a gabonatermelés számára. Nagyon röviden fuasunk végig a magyar mezőgazdaság történetén, hogy a XIX. századi nagy átalakulást megérthessük. A honfoglaló magyarok főfoglakozása a pásztorkodó állattenyésztés. Ismerték ugyan a földművelést, de es még a későbbi időben is másodlagos szerepet játszott, főként a Dunántulra k orlátozódott, mig az Alföld vizes, duifüvü legelőin a ridegpásztorkedás azt uralkodó smxrfxsáqg gazdálkodási forma. Az állatokat lábon el léhetett hajtani Ausztria , Csehország felé. A török hódoltság korában az állattenyésztés csaknem kizárólagossá válik, millette csak a legszükségesebb kenyérgabonát termelik • A XIX. században kezd átalakulni a magyar mezőgazdaság, amit jelentősen felgyersit az 1848-as polgári forradalom /ezen belül is a jobbágyfelszabadítás / . Előtte Magyarország mezőgazdasága csaknem teljes egészében naturális /önellátó/ gazdálkodás volt, csak a nagybirtokon folyt némi árutermelés. 1848 előtt a robetmunka veit a gazdálkodás alapja. A jobbágy nem volt érdekelt a jobb munkában, a több termésben. Sz échenyi István igy ir erről a Hit el-bens Hatvanezer robot egy éven át csak azon jnunkát viszi vég be, melyetb húszezer napszámmal kön{iyen ol lehetne végezni ...
