Szlankó István: A XIX. század nagy tájátalakító munkái és hatásuk az Alföld gazdasági életére (Tiszazug, 1973) / 0325-1975
Magyarorszáriak a Monarchia éléskamrája szerepet szánták, egyre fokozódik az élelmiszer kivitel. A XIX. század elején 11, l^llió magyar holdnyi szántóterületet müveinek Magyarországon, deHermelés nagyen egyoldalú, csaknem kizárólag kenyérgabonát termelnek • A kukorica, a dohány, a cukorrépa csak ekkor kezd terjedni . A külterjes gazdikodás következtében a termésátlag alacsony és nagyon lassan növekszik / t le pozsonyi mérő = 625 liter /. A kivitel fokozódását csak ujabb területek bevonásával , feltörésével tudják ki elégiteni. Feltörik a rétek,legelők nagy részét, arról viszont nem gond©skoinak,hogy az állattenyésztésnek elegendőm takarmánya legyen, igy a mezőgazdaságban profilváltás történik a XIX. században, monopolhelyzetbe kerül a gabonatermelés. iBx2á 1824-ben máiQíE^millil magyar holdon, 1847-ben pedig x41jniIlión folyt mezőgazdasági termelés, ami 188©-ig kb. ^59 miIlió magyar holdra növekedett . Ez utóbbi számban már az árvizmentesitett területek is szerepelnek. Megjegyzendő , hogy az axá adatok a történelmi Magyarországra vonatkoznak • Ezzel arányba állitva ál litv a-a 4,4 millió kat. holdat , kb. le $ az árvizmentesitések által nyert terület. Alföldi viszonylatban jóval nagyobb ez az arány. Az Alföld nagysága viszont számadatokkal nem meghatározott a változások érzékeltetésére célszerűbb egy közigazgatási területre, nevezetesen az árvizmentesités által nagy arányban érintett Szolnok megyére hivatkozni. 1859-ben a megye területe 49o 53e kat, hold. Ebből szántó 166 886 kh., 81446 kh. kaszáló , 5386 kh. szőlő, 184 829 kh legelő , 44o5 kh. nádas 47 928 kh . rétség vagy más műveletlen terület, valamint le© hold erdő. Bár az árvizmentesités folyamán ediig sok ezer hold fölszabadult a víztől , még mindig 4o ooo hold hasznavehstetlen és loo ooo holdjayfc* rövid időre viz alá kerül . Nagyin röviden szólni kell az árvizmentesités más hatásairól is. A lecsapelás elősegítette az úthálózat* kiépítését. A vasút például járulékot fizetitt az egyes árvizmentesitési társaságoknak, mivel jóval kevesebbe került a vonalak megépítése és fenntartása az árvizmentesités után. Nagyon sokan az árvizmentesitést okelják az alföldi szikesek keletkezéséért. Az igazság viszont az , hogy a mai szikesek már a lecsapolások előtt is szikesek voltak túlnyomó többségükben, csak az árvizmentesités hozzáférhetővé tette őket. A fő ok e területek rossz lefolyási- , talaj vízmozgás i- , éghajlati viszonyaiban keresendő.
