Szlankó István: A XIX. század nagy tájátalakító munkái és hatásuk az Alföld gazdasági életére (Tiszazug, 1973) / 0325-1975

egy köbméternyi földet elvigyen, Az arányokból következtethetünk a árvizraentasitési munka nagyságára, arra , hegy menjtfri munkaalkalmat teremt tett a kubikosok réazére. A társulatok megalakulásuktól kezdve 1914-ig 318 mi

llió 4o

3 ezer P«ngőt adtak ki, az állam pedig 1

35 milli

ó 926 ezer pengőt ferditett az ármontesitésre, Olyan egyezség volt a állam és a társulatok között, hegy az átvágások költségei az államot terhelik, a gátépítést pedig a társulatok fizetik, mivel a birtokosok földjeit védi az árviztŐl. Az Európa szerte nagyra értékelt szabályozási munka többé-kevésbé befejeződött. Az Alföldön a gátak kiállták az 107o-ea rendkivül magas árviz nyomását is , Szakértők szerint ilyen árviz csak loo évenkéikt egyszer fordul elő. Érdemes átnézni a fisza árvizmentesitési munkáinak összefoglaló adatait : A Tisza ereAeti teljes hossza Szabályozott szakasz eredeti hossza Mai hossza Holtág Átvágás hossza Átvágások száma Rövidülés Esés a szabályozás előtt Esés a szabályozás után Az ártér nagysága a szabályozás előtt Az ártér a szabályozás után Az ármentositett terület 1419 km 1211 km /Tiszaujlaktól/ 966 km 589 km 136 km 9 dHMftf 32 % 3,7 cm/km 6 cm/km 2 millió hektár 18e 900 hektár 4,4 millió kat, hold A Tisza szabályozásában érdekelt volt Szolnok megye is . Néhány szót megérdemelnek a helyi vonatkozások. 1846-ban alakuít meg a n Nagy-hevesi társulat, mely gr. Széchenyi István vezetése alatt működését Szalók, Taskeny, Hoff, Tiszabő-i öblözetekben megkezdte . 1878-ban állították fel a megye terietén a Magyar Királyi Folyammérnökséget. Területén /Porosaiétól Csongrádig/ a Tisztának 16 átvágása van 24,7 km hosszban.