Polgár Éva: Kiss Mihály életrajza (Tiszaföldvár, 1973) / 0300-1973

l/iss kihalj eU-fra^a ?o(cjoV B\/a <"-/

a A mult század közepén a feudalizmus megdöntésére fellángolt forradalmak egész Európán végigsöpörtek. Ezek a forradalmak azonban nem érték el végleges céljukat* szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek megvalósulását. Elérték viszont azt, hogy a megdöntbetettlennek tartott feudálista-rendszert meggyengítették. Ekkor már belyet kért a társadalmi-gazdasági ^ fejlődés következő szakaszai a kapitalizmus. A XIX. sz. vége fele már hatalmas gazdasági fellendülés tapasztalható Európa-szerte. Ennek eredményeképpen az élelmes tőkés-rendszer és szervezetei hatalmas munírástömeget tudtak foglalkoztatni. Ebből következett, hogy a gyáriparosodás öntudatos, nagylétszámu társadalmi osztályt hozott lótret a munkásosztályt. A tőkés-rendszer természetéből következik, hogy mohón gyarapította a különféle profilokon keresztül tőkéjét, a kiuzsorázott munkásosztály olcsó munkaerejének felhasználásával. Keresték mindenütt az olcsó munkaerőt. A nyugat-európai országokban, de legfőképpen az kszak-amerikai Egyesült Államokban, legkeresettebb cikk volt az olcsó európai munkáskéz. Hazánkban is - a századfordulón - a kormányzat valósággal emberkereskedelmet Űzött. A magyar kormány szerződéseket kötött az Északamerikai Egyesült Államok kormányával a kivándorolt munkások bőrére. Ezekből a szerződésekből az egykori magyar kormányok jó hasznot húztak. A batalmonlévö nagybirtokos és papi rétegek, osztályok a legszorgalmasabb mezőgazdasági munkást is megakadályozták abban, hogy Magyarország földjéből csak egy talpalatnyit is szerezhessen magának. A feudális jellegű óriásbirtokok útját állották bármiféle kisparaszti réteg otozrü kifejlődésének. _ Magyarországon a szocialista társadalmi rend megteremtésének gazdasági előfeltételei meg voltak ha nem is annyira, mint a \ fejlettebb ipari országokban, de nem is kevésbé mint Oroszországban, ahol elegendőnek bizonyultak.