Polgár Éva: Kiss Mihály életrajza (Tiszaföldvár, 1973) / 0300-1973

A dualizmus korában tovább élő feudális maradványok a társadal­mi elmradottság, az Ausztriától való I'üggésnek fe^lődésgátló körülményei hátráltatták a forradalom kibontakozását. Ugyanak­kor a sok megoldhatatlan probléma összejeződott az imperialis­ta fejlődés belső ellentmondásaival, ami kétségtelenül előmozdí­totta a forradalmi erők erősödését. Például a földbirtok rend­kívül aránytalan megoszlása akadályozta, de ugyanakkor forra­dalmasította a parasztokat. A gazdasági helyzet egyes tényezői egyszerre voltak előre vivői és gátjai a fejlődésnek. A budapesti munkásság döntő csoportjainak csatlakozása a Kommunisták Magyarországi Pártjához, a gyárak vezetésének átvé­tele volt a céljuk. A mezőgazdasági munkásság fő követelése a megváltás nélküli radikális földosztás volt. Általános kívánságként merült fel a régi közigazgatási apparátus felcserélése a nép képviselőiből választott tanácsokkal. A földmunkásság többsége ugyan alig Ismerte a szocializmus eszméit, ijy nem is lehetett következetes hive, de az a tény, hogy a polgári demokratikus forradalom fő követelését nem oldotta meg. A saját földdel rendelkező, saját munkájából élő parasztság is rokonszenvezett, de nem volt annyira érdekelve, mint a szegény parasztság. Ez volt az általános kép községünkben - Tiszaföldváron - ós ilyen igazságtalan birtokmegoszlás volt az oka annak, hogy a dolgozók najy tömegei nem tudtak földhöz jutni. Ugyanakkor ós éppen az egésaség elen birtok­megoszlás miatt a megélhetésért küszködő nincstelenek ki vol­tak szolgáltatva a nagybirtokosok által nyújtott sovány kenyérkeresetnek. Ez volt azután az igazi munkauzsora! A hatóságok, a vármegye, a törvényhozás ezt nemcsak elnézték, de elő'is segítették. Ennek a kiuzsorázott társadalmi osz­tálynak a művelődés legelemibb lehetőségeit sem adták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom