Szlankó István: A Tiszazug természeti-földrajzi viszonyai (Tiszaföldvár, 1972) / 0292-1973

- 3 a két nagy homokhát Tiszaföldvár-Cibakháza határában és Tiszakürt Tiszasas - Csépa - Cs©rkeszőlő térségében . A két hemokfoltot a Tisza választotta ol agymástél hajdani kanyarulataival . Ezoknek a maradványai a Bába té , a Hangács. A déli homokhátságon találjuk a Tiszazug legmagasabb pontját, az Égetthalmot /1©8 M m/» A folyókat követeik a széles árterek, tele egykori folyőkanyarulatok kusza szövedékével. Vannak régebbel és kevésbé régi , természetes uten levetélt kanyarulatok. A tiszugi Holt-Tiszában még találunk vizet. A cibakházai, a mámai Holt-Tiszét a mult századi folyészabályezáskor vágták le. A cibakházai Holté Tisza hossza 15,5 km. Ného^már annyira feltöltődött , hogy parttól - partig benőtte a nád. Az egykori folyókanyarulatok mélyen benyúlnak a magasabb löszhátságba és köztük félszigetszerü nyelvek vannak. Ezeken telepedett le az ősember is , itt épültek a jelenlegi települések is . A fő közlekedési útvonal a meanderek szélén halad , ezért kell Nagyrévre, Tiszainokára, Tiszkürtre bekötőuton menni. A táj főfolyója a Tisza. Középszakaszjellegü lévén a szabályozás előtt több nafcy kanyarultai > is volt . Szabályozáskor mintegy 600 méter széles hullámtérrel gátak közé szoritoiták • Közel 6© km-es tiszazugi szakaszán 3,5 m a folyó esése, ami km-enként 5,8 cm. Vizállása ingadozó, ami a kontinentális éghajlat következménye. Keleti határfolyó a Kőrös. Lejtése jóval kisebb mint a Tiszáé, 1 -2 cm ki1omé t erenként. k talajokat a már emiitett felszini formaelemek határozzák meg. A löszhátságon barna mezőségi talaj alakult ki, 8© - loo cm vastagságú humuszszinttel. A Tisza»zug 77 ezer holdnyi területéből 42 ezer holdat foglal el / kb. 55 JÉ /. Humuszos öntéstalaj 13ooe kh Homoktalaj 85o© kh Szikes talaj 8ooo kh Réti talaj 35o© Kh