Szlankó István: A Tiszazug természeti-földrajzi viszonyai (Tiszaföldvár, 1972) / 0292-1973

Fiatal öntéstalaj 2ooo kh /Aldebolyi Kagy Miklás szarint / A homoktalajok értókét humusztartalmuk határozza meg. itlagosan az északi homokfolt humusztartalma nagyobb, Leginkább szőlő és gyümölcs termelésre alkalmas. A folyókat fiatal öntéstalajok kisórik - változó humusztartalommal. Megfelelő időjárás ©satén jó termést adnak. Sajnos sok a szikes talaj : kb. 8ooe hold. Mészporralfsárgafölddel javithatók. A természeti földrajzi tényezők közül nem hagyhatjuk ki az éghajlatot sem, A Tiszazug éghajlata egyrészt kedvező , másrészt kedvezőtlen. Hazánk éghajlatának szélsőségei a Tiszazugban fokozottan érvényesülnek. A kontinentalitás itt érsődik a logorősebben az egész KárpátW medencében. Tiszaiöldváron 195© és 197o között működött egy csapadékmérő állomás. Az itt mért adatok is bizonyítják az éghajlat szeszélyességét. Az átlagos csapadék 522,9 mm évenként, de 1962-ben csak 4e4,7 mm , 1965-ben pedig728,6 mm csapadék veit. Átlagosan a 1egesapadékosabba a juniusi hónap 65,3 mm-rel. Szélső éwtékei t 24,3 mm 1957-ben és 14o mm 1954-ben. Az augusztus és szeptember szárazabb, mint kellene a növénytermesztés szempontjából /pl. 1961 auguss tusában 2,7 mm , szeptemberben l,e mm , októberben 4,7 mm /. Ezért lesz nagy jelentőségű, ha a Tiszazugba megérkezik az öntözőviz a Tisza XI. Vízlépcsőtől. A tiszazugi hofcokvidék Ízletes gyümölcsei, szőlői , a magas sikértartalmú buza a sok napsütésnek köszönhető. Évenként 2e5e óránál többet süt a Nap a Tiszazugban és környékén. A tenyészidészak hőösszege 33oe C° felett van. Természeti földrajzi feltételeink adottak, Lényeges megvéltetatásukra egyelőre nincs lehetőségünk. Ezekhez alkalmazkodott eddig is az ember településhelyónek megválasztásakor, megfelelő mezőgazdasági kulturák létrehozásával, ártézi és thermálviz feltárással stb. K jövőben is