Szabó Béla: A különféle talajművelés és trágyázás őszi búzafajták terméshozamára gyakorolt hatásának vizsgálata tiszaföldvári adottságok között (Tiszaföldvár, 1966) / 0288-1973

É.NAGY /q/ szerint a kukorica elővetemény után a talajművelő eszközöket, a talajmüvelés módját ugy kell megválasztani, hogy rögmentes, aprómorzsás vetőágyat készíthessünk. Korán - szeptemberl5-ig - a letakarított kukorica földön, ha a talaj kellően át van ázva és omlós szántást ad, a talajelőkészitósi munkát ekével is végezhetjük. Vetés előtt sohasem szabad rögös, hasábos szántást végezni. Száraz, vagy nedves állapotban összetiport, kötött talajon sekólymüveléssel kell a talajt vetésre előkészíteni. PUSZTAI / 3o/ szerint a későn lekerülő elővetemónyek utáni őszi buza talajelőkészitést elősorban attól tegyük függővé, hogy mié lyen a talaj nedveS3égi állapota, gyomossága, beóredettsége, stb. s nem utolsósorban, hogymennyi idő áll rendelkezésünkbe a vetés optimális időben történő elvégzéséhez. Ekét csak akkor használjunk, ha a szántás nem lesz túlságosan rögös. A talaj gyomos, felszíne összeiszapolódott ós van időnk különféle utómunkálatokat végezni /hengerezés, tárcsázás/. A hatvanas évek elején a nagytermőképességü, külföldi buzafajták termesztésbe-vételóvel, mezőgazdasági szakembereink körében elterjedt az a nézet, hogy ezen fajták a közvetlen alájuk történő mély, sőt mélyítő talajmüvelést igénylik és meg is hálálják. ERDEI /8/ kísérletei alapján a San-Pastore nem, de a Bezosztaja 4-es és a Fertődi 2o3-as fajták pozitívan reagáltak a mélymüvelésre. SOMOGYVÁRI /37/ három éves külföldi intenzív buzafajtákkal végzett kísérletei alapján állítja, hogy azok meghálálják a mély termőrétegü, mélyen müveit talajokat. A 25-3o cm-nél mélyebb szántás azonban szerinte nem gazdaságos. Helyesebb az elővetemény alá a mély, illetve mélyítő szántást elvégezni.