Szabó Béla: A különféle talajművelés és trágyázás őszi búzafajták terméshozamára gyakorolt hatásának vizsgálata tiszaföldvári adottságok között (Tiszaföldvár, 1966) / 0288-1973

lehet. Erre az évtizedre esik az az esemény is, amikor MAMIIíGER /1934/ és KEMENESSY /1936/ ismertet először nálunk eke nélküli tárcsát és kultivátort használó talajmüvelési eljárást, amivel az általuk vezetett üzemekben szép eredményeket értek el. Ez a művelési rendszer az amerikai CAMPBELL és a francia JEAIí nyomán ebben az időszakban kezdett tért hóditani. Azötvenes években KOLBAI /19/ vitainditó cikkében az őszi gabonák mélyszántásos talajelőkószitése mellett száll sikra a sekély müveléses talpjelokészitéssel szemben. Közleményében hangsúlyozza, hogy, kulcskérdés, vájjon szabad-e a nyárvégi és őszi növények, különösen az őszi gabonák talajelőkószitéséből kihagyni a mélyszántást, szabad-e ezek alá a talajt mélyszántás nélkül csupán sekély müveléssel előkósziteni. "Az ősziek alá esedékes talajelőkészitésből az eke, a mélyszántás teljes száműzése, ma atalajpusztulás fokozott felidézését jelentené". J.HORVÁTH /14/ CZIRBUSZ /A/ hozzászólásukban azt hangsúlyozzák, hogy az ősziek alá való talajelőkészitós módjára merev szabályt felállitani nem lehet. Mindig a körülmények, a talaj pillanatnyi állapota határozza meg a talajelőkószités helyes módját. LÁNG/24/ szerint a későn lekerülő elovetemónyek után a talaj előkészítésénél a gyorsaságon van a hangsúly. A mély feltalaj kialakitása és fenntartása nem a gabonák alá esedékes nyári, őszeleji talajmüvelósnek a feladata, hanem az őszi mélyszántásnak. KOBBAI vitainditó cikkéhez hozzászóló szakemberek nem foglalnak állást a szántásos, vagy szántás nélküli talajelSkészitósi mód mellett. Mindkettőt megfelelőnek tartják az adott viszonyok mellett. A kukorica elővetemény után történő talajelőkészitési mód megválasztásánál az esetek többségében a sekélymüveléses magágykészitést éartják a legcélszerűbbnek.