Szelindi Sára: Népi meteorológia (Tiszaföldvár, 1972) / 0282-1973

- 6 a valószínűsége a sarki hideg légtömegek betörésének, s az ezzel járó éjszakai lehűlésnek, fagynak. Az, hogy miért méltatja ilyen figyelemre a nép a májusi fagyokat, azzal magyarázható, hogy a májusi fagy sokszor az egész évi termést elpusztítja. Orbánra vigyázz, mert hamar becsap". Ez a szabálya szintén ugyan ezekkel az okokkal magyarázható. Novemberben, Erzsébet napra /nov. 19./ is van népies szabály. "Erzsike megrázza a dunyháját". Ez meg is állja a helyét, mivel az első havazás átlagos határideje november 19©e előtt van. A gyertyaszentelői /február 2./ időjárási szabálynak több az alapja. "A téli álmát alvó medve kitekint a barlangijából, hogy megnézze az időt. Ha szép derült és enyhe idő van, és meglátja az árnyékát, akkor vissza megy és folytatja az alvást, mert tudja, hogy még nincs vége a télnek. Ha viszont hideg téli időt talál, kinn marad, mert érzi, hogy rövidesen enyhülni fog az idő". Ezt még az alfddi népek is figyelemmel kisérték, és még ma is nagy a népszerűsége az emberek körében. Ezt a szabályt a téli időjárás szakaszosságával magyarázhatjuk. Hazánk téli időjárásában 30 napos szakaszosság figyelhető meg. Ez azt jelenti, hogy egy különösen egyhe időszak után, kb. egyhónap múlva egy feltűnően hideg időszak következik, és fordítva. Hasonló megfigyelést fejeznékki a következő mondások: "Fekete karácsony, fehér húsvét, ha vízkeresztkor /január 6./ olvad, korán tavaszodik". Ezek nem mindig állják meg a helyüket, erre példa az idei év is • Az alaptalannak talált népies szabályok tömegéből kiemelkedik a Medárinapi jóslat, amely szerint: "Ha Medár napján /junius 8./ esik, 40 napig fog esni". Ez a szabály sem érvényes ilyen formában, de hazank éghajlat„nak egyik fonfcos jelenségére hivja fel a figyelmet. Egyrészt nálunk junius az év legcsapadékos abb-hónapja/nyári csapadékmaximum/, m.'.srészt juniusban a hőmérséklet emelkedése megszakad, hosszú ideig nem folytatódik, de ugyan akkor a csppadék valószínűsége meg nő. Ez a Cholnoky professzor által felfedezett európai monszun jelenség. Arra vezethetjük vissza, hogy a tavasz végén a szárazföld belseje jóval erosebben felmelegszik mint a nagyobb fajhőjü tenger.