Szelindi Sára: Népi meteorológia (Tiszaföldvár, 1972) / 0282-1973

- 7 ­A hőmérséklet különbség légnyomás különbséget idéz elő, ez pedig a hűvösebb tengeri eredetű légtömegek beáramlását vunja niaga után a szárazföldre. A hidegbetörés itt zivatarokkal, esőkkel, borulás­sal és höcsökkenéssel jár, amely hosszú ideig sokszor hetekig tart. /Ciklonok/. Ezt az igazolt nagyméretű iaőjc Ar^si jelenséget vette észre a nép, és örökítette meg a Med«r napi jóslatban. Bár annak kicsi a valószínűsége, hogy tstelár napkor is ilyen már az idő, de utánna bekövetkezik az esőthozó ciklonok megjelenése. Vagy a sza­bály talán azt akarja kifejezni, hogyha már Medárkor is esik, ak­kor igen erős kifejlődött monszunnal van dolgunk, és hosszú tar­tamú losz az esőzés. A 40 nap sem irányadó, valószínűleg a "sok" fogalmát akarja érvény esi leni, mivel a nép szereti a határozott­ságot. Lehetetlen mellőznünk a Lfiica-napi időjóslatot. "Eszerint ne g kell figyelni a Luca-napja /december 13/ után következő 12 nap időjá­rását, mert azka a követte ző év 12 hónapjának az időjárását jel­képezi". Ez annyira nyilvánvalóan babona, meglátszik, hogy a boszorkányhit korában keletkezett. Az itt leirt népies stabályok nagy többsége áa is élő, eleven. A meteorológiai tudományra vár az a feladat, hogy elemezee és tu­dományos alapúkra heiyeze azokat a szabályokat, amelyek bizonyitó hatóan megalapozottak, de kiszűrje azokat, amelyek 'teljesen alap­talanok. Tiszaföldvár, 1972. április 12.. bave (íc{. Szelindi Sarolta III. Á. oszt.tan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom