Szelindi Sára: Népi meteorológia (Tiszaföldvár, 1972) / 0282-1973

- 3 Magyarázata, hogy az esőmegérkezése előtt, a légkör hőmérsékletű rétegződése következtében nem csak az egyenes uton érkező, hanem a magasabb levegőrétegekből visszaverődő hangot is halljuk, tehát olyan helyről és távolságról is hallunk hangokat, ahonnan a fel ső visszhang hiányában máskor nem hallunk semmit. Hasonlóképpen magyarázható közkeletű szabály: Ha a füst lecsap, eső lesz," A füst felszállásának oka a füst melegebb, ritkább volta a környező levegővel szemben, s ha nem tud felszállni,az azt jelenti, hogy magánál melegebb levegőrétegbe jutott, s ezmismét az esőelőtti rendellenes hőmérsékleti rétegződésre mutat. Könnxyen magyarázhatók az ember házatáján mutatkozó elváltozásokhoz fűződő, esőt jelző szabályok. Ilyenei:"Bedagad az ablakráma, megereszkedik a hur, serceg az égő gyertya kanóca, a szalonna bőre meglágyul, nyirkos a só: eső lesz " Ezejj a jelenségek a levegő nedvességének a növekedését mutatják. A nedvszivó anyagok fel tudják venni a vizet, aég ha az csak láthatatlan pára dákjában van is

r de nagyobb mennyiségben - a levegőben, vagyis ha a levegő viszonylagos nedvessége egy bizonyos határértéket meghalad. A vizet felvevő tárgy azután alakjának, vagy más tulajdonságának megváltozásával fe lhivja az ember figyelmét a közelgő időváltozásra. A népies szabályok egy igen tekintélyes csoportja arra mutat, hogy az állatok viselkedéséből időváltozásokra következtethetünk. " Esős idő jele, ha a szokottnál szemtelenebbek és erősebben csipnek a legyek, szúnyogok, és ha tömegesen jelennek meg az ember lakásában. A pók ilyenkor hálója sarkába, védett helyre húzódik, a hangyák a boly körül tömegesen sürögnek© forognak." A madarak sem maradnak el időjósló tehetségben. " A veréb és a tyúk porban fürdik, éjjel a tyúkok nehezen ülnek el az ólban, a kakas tul spkat kukorikol, a fecske alant repül, a varjú sokat károg. . / •