Hegedűs Gyula: A második odorvári barlang felfedezése és a kutatások eddigi eredményei (1972) / 0260-1973

sonlít egy színházra, mert középmagasságban egy párkány húzó­dik: körben, /körülbelül a bejárat szintjében./mint a páholyok az igazi színházban. Ebből a teremből egy hasadék vezet el. A falán lecsor­gó viz cseppkő-drapéria kezdeményeket képzett, amik hasonlítanak az orgDna-sípokhoz. Megütve okét nagyon szépen csengő üveghange­kat hallatnak. Egyszerűbb dalosat el is lehet rajta játszani. Yissatérve az előbbi terem bejáratához , jobbra egy fo­lyosón továobhaladhatunk . íz elvisz az eddig feltárt szakasz legnagyoDb terméhez. Régi tapasztalat , hogy a barlangászok: becs­lése igen csalÓKa. Így a méretekről csak 8 nyári felmérés u­tán mondhatunk biztosat . Ebből a teremből nyílik a cseppkövek eldorádója, a"Paradicsomi-folyosó". Ez egy nagyjából vízszintes hasadék.tiax. 5o-6ocm magas, 3-5m széles, és kb. löm hosszú. / A lom-t testhosszunk segítségével mértük le./ A folyosón rengeteg cseppkő lóg lc a sima mennyezetről. Sok közülük már & oszloppá alakult , sr nem ritka köztük a lo-2o cm átméró'jü sem. Ennek a végén egy nehezen járható folyosón keresztül agyxkét kisebb terembe juthatunk. Ezekben van egyedül nagy mennyiségben nedves egysg. A barlang kutatása még sok eedménnyel kecsegtet , hiszen egy termet sem vizsgáltunk meg részletesebben. A barlang eddig bejárt hosszát - vigyázva a különbö­ző becslési pontatlanságokra- kb. 5oo m-nek állapítottuk meg. A becslést megkönnyítette , hogy minden barlangász jól ismer egy olyan barlangot melynek tudja a hosszát; 23o m. He viszonyitjuk ehhez a z uj barlang eddig feltárt szakasfeait, akkor körülbelül kétszeres arány jön ki. A becslést segítette az is, hogy ismert i hosszúságú kötelekkel jártuk a barlangot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom