Hegedűs Gyula: A második odorvári barlang felfedezése és a kutatások eddigi eredményei (1972) / 0260-1973

-2cseppkő vizfolyásra hasonlit. Szélessége kb. 2o-25m. Innen két úton lehet tovább

2menni.Jobbra a 15-2om hosszú, 6o-os lejtésű "LSnevércsúszdára " jutunk. Ez visz le s "Táncteremig ".Nevét a nagyjából sik aljáról, és nagyságáról kapta. Különlegessége az a fölülről belógó"g^iffmadá^

,,

, melynek nyakában János Vitéz ül. Ugyanebben a teremben a jobboldali fal nagyon szépenfejlett borsokás cseppkővel van boritva. Mellette egy hasadékon hófehér cseppkCboritás van. A Táncteremből a Csodák-termébe kúszhatunk. Nevét a mesésen gazdag cseppkőkészletéről kapta. Középen helyezkedik el a barlang legnagyobb sztalagmitja. FüggCaseppkövei elérik az l,5-2m-es hosszúságot is.Innen féljuthatunk egy l'áncteremhefc hasonló nagyságú terembe, űrinek egy része a Táncterem felett van A Csodák-termének bejáratánál egy 6m hosszú kúszófolyosó van, ami balra egy kisebb, egyenesen tovább pedig egy nagyobb terembe visz.wevük egyelőre nincs. A nagyobbik terem a barlang legnagyobb terme ijközé tartozik. A kutatást ebbe az irányba már nem folytattuk, bár több nyílás Ígérkezik járnatónak. Ha utunkat a Niagarától egyenesen lefele folytatjuk,egy sziklás, romos folyosóra érkezünk. Közben hatalmas leszakadt bot tozat felett kell leereszkedni , ami alatt szobanagyságú lukak maradtak. A romos folyosó után két kisebb terem van. Az elsőből egy nagy átmérőjű kürtő nyílik fölfele , ami később járhatatlanná elszukül. Balra vállszélességü hasadék van, amelyben fölmászva eljuthatunk az egj'ik legnagyobb terembe, érdekes, hogy a terem középmagasságában, s nem az alján van a bejárat. A terem i» pozáns mérfetei, hatalmas, romos sziklái lenyügüzöek. Alakja ha—