Pintér Márta: Szarvasmarha-tenyésztésünk helyzete és fejlesztésének feladatai (1972) / 257-1972
- 5 -Hazánk mérsékelt évhajlati öv nedves kontinentális éghajlati területén fekszik* Mivel Eárópa közegén van, három éghajlati behatást figyelhetünk meg. ebből é adódik változékony időjárása. Hazánk nyugatai szelek hatása alatt áll, az Atlantiaóceán felől jövő ciklonok hozzák a csapadékot, melynek mennyisége kelet felé haladva csökken. A Dunántúlon kb. 600-800 mm csapadék hull, keleten, az Alföldön csak 500-600 mm. Ez a csapadékmennyiség nem elegendő, és a hiányt még fokozza az időbeni kedvezőtlen eloszlás, a tenyészidőszakban jelentkező vizhiány, amely sokszor érinti a jó vizadottságu területeket is, az Alföldön pedig aszályt idéz elő. A csapadék pótlását öntözőrendszerek kiépítésével kell ne goldani. A kontinental!tás hazánk hőingadozásában is megfigyelhető, mely nyugatról keletre haladva szintén nő. Nyugaton 22 C keleten 25°G az évi középes hőmérséklet. A nyugati és az északi részeken -ahol a szintkülönbségek nagyobbak és a csapadék mennyisége is nagyobb- a hőösszeg kisebb, 2900-3200 °C , tehát itt alkalmasabb az éghajlat a szálastakarmányok termesztésére. Az Alföldön több a napsütés órák száma, nő a hőösszeg, a Délkeleten-Alfiöldön és a Duna-Tisza köze déli részén a 3300 °G -ot is meghaladja. Az egyes tájak természeti viszonyai. A Dunántúl hazánk nyugati része, jobbára hegységek és dombságok borítják, sik i vidék csak a Kisalföld területe* A Kisalföld területe sik, helyenként enyhén hullámos. Talaja jó termékenységü, mezóségiesedő, kavicsrétegre települt öntéstalaj, erdőtalaj, valamint a Hanságban gyenge minőségű kotu« A talajvizállás általában magas, a terület jó vizgazdálkodásu* A tényészidőszak alatt hullott csa^dék mennyisége közepes, ezért pl a Duna völgyében érdemes lenne bevezetni az öntözést, de csak akkor, ha már az alföldi területeken megöldjük a csapadékhiány pótlását* A szántóterület kb. 60 %-& kitűnő termelési adottságú , amely azt jelenti,hogy 22 növénynek biztosit elsőrendű adottságokat.
