Józsa László: Tiszaföldvár története (Tiszaföldvár, 1954) / 0254-1972

Zsigmond király korából is találunk utalást erre nézve. Ebben az időben az áruforgalmat és a kereskedelmet országos mértékben akadályozták a belső vámok. Földvár is egyik vámszedő hely a Tisza mellett. II.Tiszaföldvár története irásos emlékek alapján. 1./ A török hódoltság kora. A község sorsa a mohácsi vész ut-^n egybefonódik Szolnok megye történetével. Szolnok hol Ferdidánd, hol János király birtoka. Zápolyai János halála után az 1548-as országgyűlésen Fráter György a védelem érdekében a megyét átengedi Ferdinánd királynak. Ekkor Heves megyéhez csattolják és Eger várának adózik. Innen nyeri védelmét is. /3/ Okleveleink a XV.század közepén tesznek a helységről elsőizben emlitést. Thyzafewdvar a hozzátartozó Marthjenő községgel együtt a dunaföldvári apát tulajdona. /4/ Majd a csanádi káptalannak voltak itt birtokai. Mikor azonban a török hódoltsággal gyorsan végeszakadt a csanádi püspökség fennhatóságának, attól kezdve a királyi kegy szerint szinte minden évtizedben változnak apró kisnemes, vagy végvári katona birtokasai is, anélkül, hogy akadt volna közöttük olyan, aki elhatározó befolyást gyakorolt volna a falu életére. Először csak 1556-ból közelebbi értesülésünk van a faluról. Fö! vári János és egy Ochazovits Demeter nevü szerb vásárolja meg ezt a birtokot I.Ferdinánd kiráüytól. /5/ 156o-ban Ochazovitsnak 2o, Földvárinak 12 portája /úrbéri telke/ van a községben. De 1568-ban már uj birtokosa van: ivánczai Vitéz János szerzi meg a hozzá hasonló ismeretlen Tohozály Pál családjának kihalása után. 1572-ben viszont balaszentmiklósi alias barcai Balogh Istvántól Wesenyi Gáspár és Balay alias Farky István egri vitézek örökölnek itt jószágot. Majd a Wesenyiek gyors kihaltával a kincs-