Józsa László: Tiszaföldvár története (Tiszaföldvár, 1954) / 0254-1972

A református egyh.megye csak annyit tudott elérni, hegy 1876-ban a rektori állást elválasztották a kántori teendőktől, s önálló kántori állást szerveztek. Végre 188o-ban az őszőllői, 1896-ban a belterületi leányiskola épitése, s az 5 %-os iskolai pótadó kivetése jobb kilátásokkal biztatott. Az ószőllői iskola épitésének gondolata Vári Szabó Sámuel nevéhez fűződik, akinek sokat kellett harcolnia a presbitérium halogató, cunctatori szellemével, mig szellemével, mig az 1878-i presbiteri gyűlés megszavazta az iskolaépitést. Ehhez az anyagi alapot az iskolai pótadó kivetésével, adományok gyűjtésével, s a szőllőbeliek párbéréből biztos itották. 1881-ben is súlyos hanyagságok mutatkoznak iskolába járással kapcsolatban. A presbiteréium a községi elöljáróságot kéri az iskolakerülők megbüntetésére. A századforduló idején felmerült egy központi református iskola épitésének gondolata, azonban a lelkészek, a presbitérium és a rektorok egyenetlenkedése miatt kivitetlen maradt. A református iskolában működő tanitók közül megemlitek héhányat: 172o-tól Vincze István, 1723-tŐl Pataki József, 1737-tól Oltási Gergely, 1739-től Varró István, 1744-től Szögyéni András, 1746-tól Portshalmi László "oskola mesterek" . 183o-tól Fejes János préceptor. " Lánykák tanitói": 1745-tól Vedres Mikályné, 1748-tól Pap Jánosné, 175o-től Pap Mihály, 1752-től Hangyási Mihály, 1754-től Andors Tamás, 1756-tól Nánai Márton, 1759-től Balogh János ... b./ Az alapig iskola. A Tiszaföldvári Polgári Társulati Alap 1873. január lo.-én tartott gazdasági gyűlésen vetődik fel a közös iskola megvalósításának gondolata. .A