Józsa László: Tiszaföldvár története (Tiszaföldvár, 1954) / 0254-1972

Ennek célja a református és evangélikus iskolák kiegészítése. A gondolat megvalósítására 1875-ben kerül sor, amikor elhatározzák, hogy az állandóan növekvő közgég külterületén iskolákat kell építeni. E célra megveszik Szügyi Mihály és Székely Gábor telkét 94o.-frt-ért, valamint G.Kovács Ferenc telkét lo9o frt-ért. A következő évben meghirdetik a pályázatot két tanitói állásra. Ugyanakkor megalakul az iskolaszék. Főgondnok: Bohus Pál, algondnok: Yégh Pál. Tagjai: Gzingell Ádám, Baumer Jakab, Vigh Mihály, Tábori Mihály, Petyus György, Katona István stb. közgyűlésen fogadták el. Ennek értelmében "Tiszaföldvár községében két elemi nép iskola felállítása s ezeknek a kor és ahazi törvények kívánalma szerinti berendezése elhatároztatik". Az alapszabály két igen fontos tételt emel ki, amely ezt az iskolatípust az egyházi iskolák fölé emeli: " A tandíj eltöröltetik, az iskolázás kötelezővé tétetik." s ezekbe tanítókat állit. 1876-ban a Kossuth utcai és a Kalap utcai, 1885-ben a Baross körúti, 1894-ben az ószőlői iskola épült fel. Az alapi iskolákban a következő tanitók működtek: Az iskolák 21 pontból álló alapszabályát az 1874. febr.28.-i Az évek során az Alap négy tantermet épit lakással együtt Rende

s tanitók: Időközi helyettes és segédtanítók: Tar János Szijj Károly Kiss Dezső Horeczky Béla Kiss Balázs Koroknay Antal 1876-1891 Tantó Imre 1876-1888 Szűcs Zsigmond 1889-191o Sax Sarolta 1885-191o Nyújtó Pál 1892-191o Kiss Dezső 1893-191o 1885 1885 189 o 1891-1892 1885-1889 A századforduló után már nem volt célszerű az alapi iskolák fenntartása, igy az 19o3. dec.27.-i gyűlés bizottságot küldött ki az