Török Ilona: Nagyrév története 1945-70-ig (1970) / 0245-1972

II. POLITIKAI ÉS^K

ÖZIGAZGATÁSI ÉLET 1

945-1949 között Nagyrév községet 1944* október 10-én érik el második ukrán front 46. hadseregének katonái. A Vörös Hadsereg egységeivel érkezett az I. román hadsereg is, A felszabaditó harcokban a község lásSi közül meghalt 3 ember, nyolcan könnyebben megsebesültek. Két szovjet katona vesztette életét. Sirjuk a község régi temetőjében és a templom mögött van. Az úttörők , a lakosság és a község vezetői együttesen ápolják a kétfe hősi halott sirját. November 7*-én felszabadulásunk évfordulóján képviselőink virágot és koszorút helyeznek el a sirokon. Nagyréven tartózkodott 1944. decemberében Tolbuhin marsall is. Ennek emlékeit Sáírány Gábor még ma is élményszerűen , részletesen tudja előidézni. A Kossuth Lajos ut 24. sz. alatti lakás már akkor is az ő tulajdona volt, ott lakott annak idején Tolbuhin marsall. Sáfrány Gábor 1944% karácsonya előtti vasárnapon érkezett haza Balatonboglárről, a magyar hadseregből. A családnál már kéthárom héttel azelőtt ott lakott a marsall. Vele volt egy őrmester, aki személyes szolgálatát látta el. Segédtisztje, egy ezredes, akivel együtt dolgozott* A Vigh Sándor féle házban lakott. Összesen mintegy 700 vezérkari tiszt volt még a községben. Itt volt a térképészeti osztály embereivel. Ezenkivül szakácsok, orvosok, fegyveres őrség. Konyhájuk a Fehér Sándor-féle házná£L volt. Gábor bácsi szerint nagyon Ízletes ételeket főztek, őt naponta megvendégelték.