A Tisza Cipőgyár 20 éves fennállásának, alakulásának története (1970) / 0235-1972

Viharos időben a II. világháború kitörésekor 1941-ben kezdték meg Martfűn a gyár épitését, az első lapát föld kiemelését. Husz év rövid idő! De ez a gyárunk fennállása óta eltelt husz év olyan eseményeket és történelmi változásokat foglal magába, amelyek nemcsak gyárunk dolgozóinak életében, hanem az ország népének és az emberiség jelentős részének az életében is döntő változást hozott. Mi történt addig, amig a gyár létrejött? Mik voltak megalakulásának előzményei? 1938-ban Európa egén sötét felhők tornyosultak. A hitleri Németország félredobja minden nemzetközi megállapodást és a békeszerződésben rögzített kötelezettségeit, megszállta Ausztriát. Az események ezután gyorsan követték egymást. Hitler nem elégedett meg Ausztria bekebelezésével. Mint ahogy az várható volt, szemet vetett Csehszlovákiára és különböző területi követelésekkel lépett fel. Ezzel egyidejűleg a magyar reviziós körök is előálltak követeléseikkel, amelyek a fásizmus berkeiben meghallgatásra is találtak. Csehszlovákia sorsa húszéves fennállása után megpecsételődött és a bécsi döntéssel mint önálló állam megszűnt létezni. Ez volt a nagy alkalom arra, hogy a Csehszlovákiai Batya részvénytársaság megvesse lábát Magyarországon is. A Batya részvénytársaság, számos külföldi-tengerentúli cipőgyár és kereskedelmi hálózat tulajdonosa, már azml93o-as években több izben kísérletezett, hogy érdekeltségeit tőkekivitel formájában Magyarországra is kiterjessze. Ezt részben cipőgyár létesitésééel, részben pedig kereskedelmi hálózatának Magyarországra történő kiépitése utján akarta elérni. Batya ezt a tervét nagyfokú összeköttetései ellenére sem tudta megvalósitani, mert ^zóakkori magyar kormány a GYOSZ-ba /Gyáriparosok Országos Szövetsége/ tömörült cipőgyárosok nyomására minden ilyen irányú kisérletezést meghiusitott. A két nemzet tőkései azonos jellegük ellenére sem tudtak megegyezni. A magyar tőkések féltek a nagy és kishal elmélet beteljesülésétől. A Batya későbbi terjeszkedésének idején /a felvidék Magyarországhoz csatolása után/ ezért már a kisiparosságot is igénybe vették, akik