A Tisza Cipőgyár 20 éves fennállásának, alakulásának története (1970) / 0235-1972

tüntető gyűléseken tiltakoztak Batyáék családi részvénytársaságának magyarországi terjeszkedése ellen. Ezzel a belföldi tőkéseknek sikerült ezt a látszatot kelteniök, hogy a tiltakozás általános jellegű. Az 1938-as év volt az az időpont, amely olyan politikai változásokat hozott, hogy lehetőség nyilt a magyarországi letelepedésre. Batya a politikai és kormánykörökkel tartott kapcsolatai révén $óval a bécsi döntés előtt ismerte már az uj határvonalat. így azt is tudta pontosan, milyen területek lesznek Csehszlovákiától Magyarországhoz csatolva. A további ^ennivalókhoz már csak jó szervezettségre volt szükség és ez nagy mértékben rendelkezésére is állott. Központi-zlini /jelenleg Gottwaldcv/ raktárkészletének jelentős részét, mintegy 5 millió pár cipőt azokba a városokban és falvakban levő fióküzleteibe szállitotta le a vállalat, amelyek a reviziós térkép szerint Magyarországhoz lesznek csatolva. így elsősorban főleg a nagyobb helységek lerakatainak raktárai lettek szüniltig megtöltve, mint pl. Érsekújvár, Léva, Losonc, Ipolyság, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Komárom stb. Érsekújvárban már a harmincas években megvásárolta Batya az ott levő bőrgyárat, amelyet a vertikális rendszernek megfelelően alakított át és egy kisebb bipőgyárat is működtetett benne. Az elcsatolás következtében nemcsak nagykiterjedésű kereskedelmi hálózattal, mintegy 125 fióküzlettel rendelkezett Magyarország felvidéki és kárpátaljai területein, hanem bőr- és cipőgyárral is s ezzel megvetette lábát Magyarországon. Volt még ideje arra is, hogy az utolsó napokban gépeket és felszerelési tárgyakat szállitson az érsekújvári gyár további fejlesztéséhez és felfuttatásához. Minden elő volt készitve, atőke bent volt Magyarországon, de hiányzott még az idekerült részleg törvényesitéséhez a vállalat