Kiss János: Martfű vázlatos története (1972) / 234-1972

paszta birtokosai Kövér János és Vodjáner Rudolf, A két birtokon 50 házban ИЗ család lakott* Jószágállománya 1 138 ökör, 224 ló, 1818 juh*

A XX* század elején téglagyár is létesült, melynek cserepe világhírnévre tett szert !

Ezidőben Martfűn őt földesúri gazdaság volt* Ezek: Kövér Károly, Gottesch Béla, Keszlerffy, Somsich és a Szobodka testvérek gazdaságai* Nagy népszrüségnek örvendett a Szobodka Dezső tehenészetében készített "Martfűi vaj és sajt.”

1941-ig Martfűn a félfeudális Magyarországnak megfelelő birtok viszonyok uralkodtak* 194o-ben a magyar kormányszervekkel történt megegyezés alapján, a Csehszlovák Bata cég leányvállalata a Cikta KFT*, cipőgyárat létesített 1941-ben, a Szobodka Páltól vásárolt birtokon* A termelés 1942. őszén indult meg házicipők gyártásával, majd 1943~ban bőrcipőket is készítettek* 1944-ben a napi termelés elérte az 5-6000 párat* Az üzem akkori létszáma 13ОО fő volt.

A sovoniszta uszítások ellenére Martfűn a magyar és szlovák munkások testvéri barátságban éltek és dolgoztak. Az üzem vezetősége kíméletlenül üldözte a baloldali szervezkedést, a dolgozóknak semmiféle érdekképviseleti szervük nem lehetett.

Szakszervezet az üzemben nem működhetett. Kisebb fegyelemsértésért azonnali elbocsájtás járt.

1944* október 7* hozta meg a felszabadulást, s ez megszabta Martfű és a Tisza Cipőgyár további fejlődését. A háború súlyos károkat okozott az üzemben, A taktárak leégtek, a gépállományt tönkre-tették.

Martfű vázlatos története a felszabadulás után-A termelés 1945. február 14.-én indult meg a szovjet hadsereg segítségével, napi 2-300 pár cipő gyártásával. Az 1945 évi termelés 71 ezer pár volt.