Kaposvári Gyula: Tanulmányok Kisújszállás történetéből (ismertető) / 0221-1972

- 6 A tagosítást már 1347-ben elrendelték, de csak 1850-ben hajtották végre, melynek során három osztályt állapítottak meg, A szántót és kaszállót külön tagban adták ki, s c tanyákat messzemenően figyelembe vették. A gazdagabb lakosságnak a tagositás sok visszaélésre adott alkalmat, s elinditotta a földspekulációkat is. A tagosításkor a legelőket nem osztották fel, csak 1383/S4-ben került rá sor. Teljes végrehajtása az irrcdemptus lakosságot örökre megfosztotta a földvásárlás, földhözjutás lehetőségétől, az eddigi közös földekből való csekély részesedéstől. Tiltakozásuknak hangot adtak, de a tanács ezt még csirájában elfojtotta. A szerző utal &z állatállomány igaerejére, a gépesítés csekély mértékére i*, A város iparát a céhes ipa..' jelentette, s ezek a hagyományos iparágakban tevékenykedtek. 1372-ben, a céhek eltörlése után, a felsőbb utasításra megalkotott Ipartársulatok nem tudtak gyökeret verni, s ez az iparosok számának apadását eredményezte, A kereskedelmi ügyletek legfontosabb helye c. vásár volt /évi négy országos vásár is/. Az állatkereskedelembc, mely a legnagyobb forgalmat bonyolította le, a városi tanács is beleavatkozik és irányítja. A hitelélet csak az első hitelintézetek megalakulásával, az 1870-os években válik szervezetté. 1870-ben kezdi meg működését a Nagykunsági Takarékpénztár. "

j. A városiasodás küls

ő jegyei A szerző leglényegesebbnek a közlekedést és a város épületeinek fejlődését tartja. 1857-ben nyílt meg a Szolnok-Karcagi vasút vonal, majd 1872-ben kezdik meg a Eisujszállás-Lévaványa-Körösladány vonal építését. A város belső közlekedése meglehetősen lassan fejlődik, 1875ban anyagi helyzetükre hivatkozva, a kőut építését nem vállalják. Stc.sz.: 150/1967. 80 pld.