Kaposvári Gyula: Tanulmányok Kisújszállás történetéből (ismertető) / 0221-1972

A belső úthálózat kiépítésében ? közmunka igen jelentős volt, szinte erre alapozódott. A szerző, az épületek fejlődése, a város képéiluk alakulása során veszi vizsgálat alá a malmok és a téglagyár, valamint a vízszolgáltatás és az 1912-ben me/valósult villany közvilágreás kérdését is. 4. Műve

lődési visz

on

yok ülőször a művelődés alapját, az iskolázottságot tekinti át, a tanügyi reformok tükrében, megállapítva, hogy ez a szegényebbek oktatását közelről sem. oldotta meg. A városi tanács is szorgalmazta az ingyenes oktatást, s 1393-ban sikerült ismét a már korábban is meglévő, de körben anyagi okok miatt megszüntetett ingyenes oktatást bevezeti, népiskolai szinten.. Külön foglal kőzik a gimnázium kérdésével, történetével, amely a város legfőbb művelődési bázisa volt. A közművelődést a polgári körök, egyletek, műkedvelő társaságok biztositották a felnőtt lakosság számára, s nem kis j.a .r..pük volt a politikai jellegű köröknek z agrárszooializmus elterjesztésében /ilezőfi Vilmos pártja/. A városnak külön nyomdája és lapja is volt. , A szerző összegezésében megállapítja: "A 43-ns forradalom és szabadságharc következtében a társadalom kapitális'lódása elsősorban az u.n. gazdag paraszti vékony rétegre vonatkoztatható. Minthogy a városi tanácsban, a presbit„'riuniban és közbirtokosságban övéké a szó, elsősorban ők látják hasznát a tanácsi végzéseknek, a szegény paraszti réteg inkább "passzív élvezője" vagy ; zen védője" e határozatoknak. A tőkeerős gazdag paraszti iéteg kapita lista, módon spekulál, árusit, kupeckedik, bankügyletekkel foglalkozik, gazdaságát irányitja bérmunkásokat, cselédeket tart s mint ilyen a burzsoáziához tartozik. Stc.sz.: 151/1967. 80 pld.