Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (1971) / 216-1971

kell alkalmazni. /46.: 4/ A megye autóbuszközlekedése minden évben nagyobb lesz. A fejlődés ütemét tükröző néhány adat: ív Megye összesen AKOV Közület és mezőgazdaság 1960-65 120% 120% 125% 1965- 69 136% 145% 183% A szervezett közúti személyszállítás /AXOV/ fejlődése gyors és di­namikájában egyenletesnek mondható, amelytől eltér a közület és a mezőgazdaság autóbusz-állományénak alacsonyabb szintről induló, fej­lődésében progresszív, de az ütemét tekintve egyenlőtlenebb a növe­kedése. A megye autóbusz-állományának 70%-ét a mezőgazdasági üzemek és a közületek használják. /49.: 7./ A III. ötéves terv folyamán az autóbuszközlekedés még javulni fog. 1966- ban Szolnok város 7 db 66 tipusu Ikarusz autóbuszt kapott, kb 650 személy befogadóképességgel. Az elkövetkezendő években még több autóbusz áll majd a lakosság szolgálatára. A megye többi városaiban általában a vasútállomás és a városközpont közötti helyi forgalom megoldására közlekednek járatok. A vidéki autóbuszközlekedés helyi forgalmi szektorának működése általában kielégitő, a III. ötéves terv során tényleges változ 's - férőhelyek minőségi javitásán ki­­vül - nem várható. /46.: 5/ A megye közúti teherfuvarozásának fejlődése az elmúlt és során még erőteljesebb volt, mint a személyszállitás. Addig, mig az au­tóbusz-állomány 2,5-szeresére növekedett, a tehergépjárművek száma 5-szorosára, ami azt jelenti, hogy megyei szinten évente átlagosan 30%-os volt a növekdés. A közúti közlekedés fejlesztését négy /egy-9 mástól elválaszthatatlan/ tényező határozza meg: 1. a közutak épitése, korszerüsitése 2. a gépjármüvek számának, mérsékelt raksulykapacitásának nagymé­retű növelése 3. a korszerű karbantartó és javitó bázisok megteremtése

Next

/
Oldalképek
Tartalom