Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (1971) / 216-1971

2

járhatatlanná tudja tenni, mint a vasutat.

Belvizi hajózás: a belvizi hajózás nagy árutömegeket aránylag kis energia felhasználásával a vasútnál vagy autónál olcsóbban tud elszállítani. Kátránya: lassú, az útvonal földrajzilag meghatározott, a hajózhatóság időtartamát az éghajlati tényezők befolyásolják.

/1.: 209, 233, 235, 245/

II. Szol ok megye közlekedési viszonyai a felszabadulás előtti évtizedekben:

Szolnok megye közlekedés szempontjából igen jelentős volt már a múlt században is. Középső fekvése révén az átmenő r'orgalom volt a jelentősebb. A Tiszán való átkelés is itt bonyolódott le. A gazdasági szükségszerűség kivánta meg, hogy először a Tiszán legyen vasúti folyami áthidalás. A szolnoki Tisza-hidcn keresztül bonyolódott le az ország fővárosába irányuló, és a fővárosból kijövő, keletre menő kereskedelem.

Az első szervezett formája a közúti személyszá ’ Utasnak 1939-ben alakult megyénkben, Magyar Királyi. Államvasutak Közúti Gépkocsi tízemé elnevezéssel. E kor Szolnokon 3 db autóbusszal kirendeltség működött, amelynek központja Sudapesten volt. 1944-ben államosították a Szolnokon még magánszemély által üzemeltetett autóbuszfuvarozási vállalóitot /STABT/. Ezzel az autóbuszállomány 11 darabra növekedett. Jászberényben is működött személyszállítási központ egészen 1939-től kezdődőer, s csak 1948-ban államosították. /48.:1/

Az első vasutat megyénkben 1847. szeptember 1-én nyitották meg,

Pest - Cegléd - Szolnok vonalán, ami 93,1 km volt. A megnyitó 16 vagonból álló vonat két és fél óra alatt ért Szolnokra. A Tiszavölgy vasúti hálózatának kiépítésében tevékenyen működött közre az 1956-ban megalakult magánvasuttársaság: a tiszavidéki vasút. A Tiszavölgy termékeit szállitó vasutat az Alföld-Fiume Vasúttársaság 1870. novem-