Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (1971) / 216-1971

- 3 -bér 16-án adta át. Azóta folyik a megyében vasúti közlekedés. /61.:

161, 162, 166/

A tiszai gőzhajózás 1830-ben indult meg. Kezdetben még sót szállította! és fát úsztattak a Tiszán. A fát lefelé, a sót lefelé és felfelé is szállították. A tiszai átkelés legősibb formái a mai napig sem nagyon változtak. Ilyen pl. a komp és gyalogrév átkelés, a hajózárnak pedig a halászhajózás és a fausztatás. A tiszai hajózárra évszázadokig jellemző lóvontatás is alig 2 évtizedé szűnt meg. /20.:185/ III. Szolnok megye közlekedés-földrajzi fejlődése a felszabadulástól napjainkig:

A./ Az első feladat: újjáépítés, rekonstrukciók:

A II. világháború szörnyű pusztításai a közlekedésben is mérhetetlen károkat okoztak. Elsősorban a közúti ésa vasúti közlekedésben. A közúti és vasúti hidak nagyrésze tönkrement. Ezek helyreállítása volt a legszükségesebb, hogy a közlekedés újra meginduljon.

A szolnoki Tisza-hidat a felszabadulás után, 1946-ban készítették el, a budapesti Kossuth-hidnál nyert tapasztalat alapján. 1946. május 19-én adták ét a személy és gépkocsiforgalomnak. Május 28-án megtartott próbaterhelés után pedig a teherforgalomnak. A forgalom növekedése szükségessé tette a háromnyilásu mederhíd és vele egyidőben az ártéri hid újjáépítését. /5.:60, 63/

A szolnoki Tisza-hidon kívül még a tokajit, az algyőit és a csongrádit is sürgősen újjá kellett építeni, mert ezeken voltak a legforgalmasabb közutak. A tiszaugi hidat eredeti formájában építették újjá. /39.: 167, 174/ A hidat 1944-ben a német hadsereg felrobbantotta. A szovjet hadsereg a tervezett uj hidat ideiglenesen befejezte közös vasúti és közúti hídnak. A hidat 1947-ben adták át. /16.:185/

A vasúthálózat is igen megrongálód ott. Szolnokon 1944. junius 2-án szőnyegbombázás volt. A támadás napján vonatcsoport volt az