Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (1971) / 216-1971

.

I * A közlekedésföldrajz célja, tárgya;

"A közlekedésföldrajz, mint a gazdaságiöldrajz egyik ága a közlekedési és szállitási tevékenység, valamint a közlekedési hálózat és a szállitási eszközök földrajzi megosztásával és annak törvényszerűségeivel foglalkozik." A közlekedés az ipar és a mezőgazdaság mellett, mint az anyagi t.rmelés ága, terméke’: és személyek szállításával foglalkozik. A társadalmi munkamegosztás nélkülözhetetlen feltétele és a.földrajzi munkamegosztás eszköze, a termelés és a fogyasztás közötti közvetítő! A közlekedés szerepe lehet a földrajzi munkamegosztásban elsődleges: ujabo munkamegosztás kialakítása

utólagos /passzív/: a munkamegosztás igényei Írják elő és szabják meg a közlekedési hálózat kiépítését.

A közlekedés két vagy tö b pont közötti helyváltoztatást jelent. A pályák találkozási pontjai: közlekedési csomópont о . A közlekedési pályák és a csomópontok összessége adja a közlekedési hálózatot. Hálózati formák: a. zsákvonal: két pontot kapcsol össze

b. centrális központú

c. rácsos elrendezésű

d. párhuzamos

Ezeken az útvonalakon kívül még beszélhetünk transzkontinentális útvonalakról is. Ezek egy vagy több kontinenst szelnek át. /1:201,202/ Vasúti közlekedés: A legfontosabb szárazföldi közlekedés ágazata a vasút, nagytömegű árut és sremélyt tudnak szállítani rajta, aránylag olcsón és gyorsan. A vasút fejlődése: gőzvontatás - villamosvontatás - dieselelektromos vontatás.

Közúti közlekedés: A vasút után a szárazföldi közlekedés legfontosabb ágazata. Forgalma legnagyobb mértékben gépkocsin bonyolódik le. A domborzathoz jobban tud alkalmazkodni mint a vasút. Negativ eltérés: az időjárási viszonyok, elsősorban fagy, hó, a közutakat előbb- 1 -