Az istenmezejei bánya története (1971) / 151-1971

- 7 -Bányatelepités előzményei

A községünk határában levő, Rosszkuttetőn található agyagra az 192o-as években terelődött a helr/i lakosság figyelme. Elsősorban házi használatra: tapasztásra, mázolásra hordták. Próbálták fazekasagyagnak is alkalmazni. A Perespuszta mellett telepitett tetőcserépgyáxban is kísérleteztek az agyag keverésével. Boros András, egyszerű bányász felismerte, hogy az istenmezejei agyag különleges voltát.

A bentonit tulajdonságait 1929-ben ismerték fel. Ekkor már kísérleteztek az agyag őrlésével is. 1936-ból származik az első Írásbeli feljegyzés Vitális Sándor tollából.

A szerző a bentonit kibúvásokat Rosszkuttető +355.6 m magassági pontjától különböző irányokban és különböző vastagságban észlelte. Kisebb körzetben, háromméter vastagságban kézi fúróval feltárták a bentonitot, de összefüggő telepet nem tudtak követni. Ma már tudjuk, hogy itt vető vágja ketté a telepet. / a vető az ásványtelepek egymástól való elmozdulása egy sik mentén. O-tól 180°-ig terjedhet. /

1949-ben merült fel a bánya megnyitásának gondolata.

A megnyitásra 1951-ben került sor. A feltárásokat és a bá-. nyászati műveleteket a Mátrai Ásványbánya Vállalat végezte.

Bányanyitás, aknatelepités

A rosszkuttetői bentonitkibuvásra telepitették 1951-ben az I. és II. számú tárókat. Meredek hegyoldalról fellett megoldani a kitermelt bentonit szállítását a közútra.

Eleinte ökrös szekérrel szállították, s az ut mellett felhalmozott kupacokból teherautók továbbították a mátraballai