Az istenmezejei bánya története (1971) / 151-1971

•— 8 — vasútállomásra. Ez rendkívüli módon megnehezítette és las­sította a kitermelt anyag továbbítását. Esős időben az a­­gyagos terület csúszóssá vált, az állati erővel vontatott szállítás lehetetlen lett. Termelés Az előző fejezetek is igazolják, hogy hogy hazai ásvány­kincseink között fontos helyet foglal el a bentonit. Külföl­di és hazai iparban egyaránt keresett nyersanyag. Ez a tény szükségessé tette a bánya gyorsütemü fejlesztését, a terme­lés tervszerű növelését. A komolyabb építkezéseket az 1952- és évben kezdték meg. Januárban szerelték fel a loo méter hosszú siklópályát és indították meg a III. számú tárót. Ekkor készült el a 2o vagon befogadó képességű rakodó és bunker. Az ez évben végrehajtott építkezések egyaránt szolgál­tak a könyebb, eredményesebb munkát, valamint a dolgozók életszínvonalának emelkedését. Ekkor készült el a kultur­­ház, mely mind máig több-kevésbé biztosítja az egész köz­ség szórakozását. 1952. márciusától kezdve a szállítás ® bunker surrantó­­jától a mátraballai vasútállomásig 19*2 km, hosszú, rossz makadám megyei utón történik teherautóval. Az ut 8 km. hosszú szakaszán nagyobb emelkedés is van. Az ut korszerű javítását 1962. őszén kezdték. Jelenleg az utépitési munkák folyamatban vannak. A szállítás ilyen irányú korszerüsi­­tése lehetővé tette a rendszeres termelést és a terv telje­sítését. "A tervezett termelés mennyiségben 60.000 t/év, 2oo 6/nap. Értékben 18 000 000 Ft/év, З00 Ft/tonna eladási árral., számolva a vállalat közlése szerint'*. /4/

Next

/
Oldalképek
Tartalom