Az istenmezejei bánya története (1971) / 151-1971

- 6 -A bánya története Földrajzi fekvés

Az istenmezejei bentonit előfordulás Istenmezeje község mellett, a Tárná patak két oldalán fekszik. Bal parton van a rosszkuttetői bánya, jobb parton az uj bentonit terület.

Ez a vidék, mint már említettük, dombos, hegyes. A dome borzát erősen tagolt. Az egykori tönkfelületben mély patakvölgyek és vízmosások vágódtak be. Ezek több helyen is feltárják a bentonittelepet. A dombok csúcsmagassága egyenletes. Ez jelzi az egykori tönkfelületet. A domború lajtők azt igazolják, hogy a lepusztulás ma is folyamatban van. Ma már a Tárná patak mindkét partján működik bánya.

A terület errózió bázisa a Tárná,állandó vízfolyása. Legfontosabb mellékága Darabkutvölgy. Az istenmezeje! bentonit előfordulás egy nagy, harmadkori képződményekkel kitöltött medencében fekszik. A medencét a Szepes-Gömöri Érchegység és a Bükk hegység tömegei határolják. Az országhatár a medencét nagyjából kettő szeli.

Földtani felépítés,

A területről 1954-ben Szentes Ferenc készített földtani jelentést. A felépítés vizsgálata ma is folyik. Az elvégzett kutatásokról Hátin György, a Mátrai Ásványbánya Vállalat geológusa készített rövid földtani jelentést 1961-ben.

A harmadkori medencekitöltés túlnyomórészt oligocén, alárendelten miocén és eocén képződményekből áll.