Az istenmezejei bánya története (1971) / 151-1971
2 A felszabadulás óta egy teljesen uj falurész épült, szép egészséges és korszerű lakásokkal. A nők a háztartásban dolgoznak. A falura jellemző, hogy a lányok nagyon fiatalon, 16 - 17 éves korukban férjhez mennek. A továbbtanulók csaknem kizárólagosan fiuk. Ennek oka elsősorban régi szokásokban, előítéletekben keresendő. Mint említettük, a nagyfokú gazdasági fejlődés ebben a községben is megfigyelhető, de a tudat átformálása terén akad még tennivaló. A nők jelentős részének jelenleg nem tud a község állandó munkát biztosítani. A szűk családi kör lehetőséget ad a régi szokások megőrzésére. Éles ellentétben áll mindez a férfiak öntudatos munkájával, munkaszeretetével, a fiúgyermekek továbbtanulási vágyával, melyet már a szocialista munkaviszony alakított ki. A tudat bizonyos fokú elmaradása tehát törvényszerű, és csak átmeneti jelenség területünkön. " A tudat, mivel a lét visszatükrözése, rendszerint elmarad# a léttől.” /2 / Megvan a lehetőség arra, hogy ez a festőién szép környezetben épület község jelentős ipari településsé fejlődjön. Istenmezeje bányászai az egercsehi, mátranováki, mizserfai és a helyi üzemeknél dolgoznak. Az első három szénbánya. Mit bányásznak Istenmezején? Mi a bentonit? A bentonit Földünkön jelentős mennyiségben fordulnak elő agyagok, agyagféleségek. A földkéreg mintegy lo kilométernyi vastagságának 4 %-át teszik ki az üledékes kőzetek, ezek 80 %-a az agyagféleség. Ennek ellenére az egyik legértékesebb agyag, a bentonit aránylag nagyon kevés helyen található meg.
