Békéssy Sándorné, özv.: Visszaemlékezés… (1971) / 135-1971

- A -ne tessék lehúzni a nadrágot! Nincs rajtam gatya, ides szülém kimosta**! Abból következtettem, hogy nemigen volt neki másik. Az nem volt ritka eset.

A tanitó bácsit Tomcsanyi Józsefnek hivták. 0 volt a faluban minden: tanitó, pap, kántor, esketett, keresztelt, temetett, még a halotti bucszt tatót i8 maga irta.

A Diró Dani áózsef volt. Különben a Károlyi grófoknál volt gazda tiszt. Onnan járt be ügyeket intézni. Elég jó birája volt a falunak, a nép szerette.

A jegyzők is kint laktak a malmos majorban. Torkos Kálmán volt a főgegyző, két segéd jegyzője volt: Hegyi Lajos és Veres Imre. Ezek jártak be Szénásra hetenként. Nem tudom, mi dolguk volt kint a gazdaságban egész héten. Igaz, azt hiszem, de biztosan nem tudom, hogy a gróf fizette őket.

Igen, arról nem Írtam, hogy időközben Kurtics Nagyszénás lett. De a vasutat még Kurticson épitették a 90-es években. De ne gondoljátok óm kis úttörők, hogy az olyan könnyen épült, mint ha most csinálnák. Akkor még csak kézi erővel dolgoztak, kevés ló segítségével. A sok kubikus kicsi talicskával hordta el azt a sok földet. Egész éven át kint voltak a szabad ég alatt, mert akikor még nem volt olyan szépen felszerelt munkás szállás, hófehér lepedővel, féderes matracos ággyal! Minden munkás ott húzódott meg, ahol tűdott. Bundába, szűrbe, vagy egy kopott ócska otthon szőtt takaróztak.

90-ben kezdték a kövesutat csinálni az állomástól Gádorosig. Akkor mór a falunak is uj neve volt. A kövesutnál Bikódi Antal volt a vállalkozó fuvaros. Még él az mókája, Szél tanár ur. Nagy л: rendes ember volt az a Bikádi bácsi mindenki szerette és becsülte. Amikor elkészült a fő utcán a köves ut, sor: házon az ablak majdnem egysziatbe került az úttal, úgy kellett felemelni, ment á rossz gyerekek Déléültek.

A népviselet nagyon egyszerű volt. Hosszú földigérő szoknya, egyszerű főkötői de sok és bő ruhában jártak. Mikor az eső esett, felhajtot ták fejükre a felsőszoknyát, az volt az esernyő, és ha sár volt, akkor csipőnél körül kötötték madzaggal és felhúzták derékig. Akkor a szoknya rövidebb lett, de a derékon egy nagy hurka keletkezett. De az elég csinos volt! A lányok vasárnap leginkább fehér gyolcsruhába öltöztek, szép nagy rojtos selyemkendőt kötöttek a nyakukba. A férfiak leginkább gatyábajj jártak, mezitláb, vagy papucsban, Lélen csizmában. A legények talpig ráncos gatyában. Az úgy volt leráncolva, hogy nem ment ki belőle a ránc, mig ki nem mosták. A nagyon ügyeshez! asszonyok lerakták szépen sorba a

ráncokat, bele csavarták egy fehér lepedőbe, rótették egy deszkára, és a kemencéből rászedték a meleg kenyeret, és rajta hagyták kihűlni. Akkor az