Békéssy Sándorné, özv.: Visszaemlékezés… (1971) / 135-1971

- 5 -olyan szép volt, hogy mi kisebb gyerekek csak bámultuk, hogy az a legény milyen szépen van öltözve! A gyerekeket már nem lehet mondani, hogy valami szépen öltöztet­ték volna! A kisebb leginkább az idősebb jól kihasznált ruhájában jőrt. 5-6 éves korig fiú, lány egy kis kan tusban, vagy pöndölben és me­zítláb járt. Senkinek se jutott eszébe, hogy olyan kis gyerek is 1járhat­na cipőben. Az 1 éves gyerek mór a kopasz földön mászkált, majdnem ruha nélkül. De azon a földön mindenfele volt még bagó is. Ki törődött akkor azzal! Akkor minden embertfpipált. A pipát megtörték a stri áliszár zacskóból. Akkor összecsavarták a zacskót, bedugták a gatyakorcba, és rágyújtottak a pipára. Azaz rágyújtottak volna, ha lett volna gyufa. De nem hiszitek - nem volt csak masina -. Az is olyan, hogy egy ki3 sár­ga papirdobozban volt, olyan kis vessző, „minek a teteje kénoe volt mártva, és mindenütt meglehetett gyújtani, még a cipőtalpon is. Ahol sok pipás ember volt, a szobában a fal mind le volt karcolászva. Még volt más tüzszerszám is, a kova. Az úgy készült, hogy a gyékénynek a virágját kifőzték hamulugban és megszáritották. Akkor kerestek egy jó lapos kavicsot, és a kováccsal csináltattak finom acélból ütőt. Összefogták két ujj közé a taplót és a kavicsot, és az acéllal ütöget­­ték, mig szikrát nem kapott... Akkor elkezdték fugni erősen,mig meg nem gyulladt a tapló. Akkor betették a pipába és szÍvták, mig ki nem égett. Akkor kiverték a tenyerükbe a ba^ót, és onnan iölnyalták a nyelvükkel. Ezt hivták bagózásnak. Mikor jól kiszívták, kiköpték a földre, a pipát pedig betették a kalapszalag mellé. A nagy óbb gyerekek, akik már az iskolába jártak, szintén elég gyen­gén voltak öltözve. Soká, majdnem míg a hő le nem esett, mezítláb jár­tak. A fiuk egy kis vószonzacskóba hordtak a könyveiket,a palatáblát, palavesszőt és egypár górhét. Akkor még ott ebédelt mindenki az iskolá­ban, meg is látszott a könyveken! Csupa zsir volt mind, és tele ragaszt­va az akkor ..ivutos levevő papírral, úgy hogy most még talán a "Méh" sem venné meb, úgy nézett ki. Sokszor bizony még verekedtek is a bakóval, és ment széjjel a könyv. A kislányok csak fejrevaló kendőbe kötötték a cönyveiket. ők egy kicsit rendesebbek voltai, de nekik is sok­szor kilátszott a rongyos ruhából a könyökük. A hajviseletük is igen furcsa volt, nagyon erősen megzsirozva és szorosan befonva, A ssrü fésűt is kellett használni minden nap! A kultúra össze se hasonlítható a mostanival. Volt egy nagyon ki­csi sötét kis szoba, az volt a Polgári Kör. Egypár könyv, néhány újság, vicclap, Paponek Dani Kináldó története - ezt olvasta hangosan, aki tu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom