Borza Márta: Geomorfológiai megfigyelések a Tiszazugban (Tiszazug, 1969) / 0126-1971

Az Alföldnek majdnem a köaépső rá oson található a -Tissasag. Két folyó aulában * Tiasa és a Kőrös köijött - bolyé skedik ai. Kelet felé dűlő U alakú táj, vagy A .Hagy aiklés a sor int rosabőid alafcú, mely iefc csúcsain Tiasaföldvár - Jcsod - űsoagrld Tissaag tolopülásek vannak. Határvonala nyugatról, keletről ás délről könnyen raeghusható terméssetes vonal, a Tissa és a Hársas Kőrös raal élő folyása. 3S a terméssetes határvonal ionban csak a folyéssabály sások éta válik el élesen, régebben sséles, nóhol lu km*. Is elérő ártéri sáv válásstotta el a Tissaugot a folyéha tárok mentén környesetétöl. Nem könnyű a határvonal aaghodsása éssakom, illetve éasakkéleton, mert a Tla&uzm és a Ra&ykuuaág föladni hépsődményei teljesen egybeolvadnak. Talán legmegfelelőbb, ha öcsödtói - Kartfilpusstán át, a martfűi vasatá 11 oraáshos hasható vonallal felöljük meg a terület óssak - ószahkeleti határát. SS a magasabb árviMentes terület a Hsaa&ug nyitott kupuja. KB a körülhatárolt terület kb. 450 kiterjedést!. Falasinán nincsenek jelentősebb kiemelkedések, lessámltva a homokbuckás területeket és a kanhalmokat, liagyobb réssé 95 m-nél mélyebben fekssik a tengerafiintfalatt. Legmagasabb pontja a D-l homoh felesi nem van, i^getthalomnál, 108 m. tongerssintfeiett.