Borza Márta: Geomorfológiai megfigyelések a Tiszazugban (Tiszazug, 1969) / 0126-1971

- 2 Tlssasug legmélyebb pontja Tisaa és Hármas Kőrös össsefolyáS'.nak a vidékén található, Folsőréten kb. 8u m. tengersslntfelottl magas ságban. A maximális ni vő különbság csak a homofcfelssin felhalmosédisal alatt óri el a 20 s-t. TISBÖJBUG környezetétől oltarő, individuális terület. A korlbbi földrajsi Irodalom a nagykunsági tábla ii;y-i klssögelóaének tartotta. Sün©öby külön pannóniai rögnek Irta le

f amely a nagykunsági táblától a tlssaföldvárl Mily - W. Irányú törés mentén vált ol és agy lépcsővel mélyebbre sülyedt. A .14 agy Miklós sslntón külön tájegységként irta le, s rámutatott arra, hogy ssorkesetlleg inkább a Duna - Tisfia köcéhes áll k selebb, mint más ssomseédos torüle fches. As anyagvlssgálatok lguSOlták A.Sagy Miklós feltételesését, ugyanis a Tissauug a dunai hordalékkúp tartósé ka, alg a fiiagykunság a máttai és bükki vlsfolyások hordalékkúpja, ütehát a Tlssasug idegen elsn a Tl3sántálon. A fftfla^Mfi Mfl^fffc i kiú&airm flssasug fejlődéstörténetét as alsó pliocéntól kísérhetjük nyomon. A Magyar - medence területén abban as ldSssakban pannóniai baltó volt. A peremi réssekről kisebb - nagyobb vlsfolyás ömlött bele a klédeeedő ós feltöltődd baltóba.