Botka János: Hagyományos búzatermelés Csépán (Csépa, 1969) / 0123-1971
V v ' — 2 — Ő kérte a lovat, hogy vigye át a vizén, de az állat inkább evett, és ozent József asszal átkozta meg, hogy élete végéig egyszer se lakjon jól. A búzának a hdsszu sz1rához képest kicsi a kalásza. Azt mondják ez akkor lett ekkora- mert előtte végig kalász voltmikor Isten az ertoeriség bűneit megsokallva, tüzet küldött vetésükre. Mielőtt azonban az egSsz leégett volna. Szent Péter megmarkolt jobbjával egy búzát, így megmentett belőle egy maroknyit. Azóta ilyen kicsi a buza kalásza. A buzaszemmel kapcsolatban máig élő hagyomány azt tartja: Jézus képe, Isten képe van rajta. Magyarázatot adni arra, hogy hogyan és miknr került oda, már nem tudnak a csépaiak. A buzanövény részei: a gyöké r vagy másnéven buzatöv e, a szír rajta a sás/levél /, ezeket együttesen anyabukorna k nevezik. Az anyabukron vannak oldalhajtások, amelyek neve sarhyubuza. Az anyabukorból fejlődik az anyakalás z. a kalás z, a fe j. A sarjukaláazból vagy misnéven árvabuzábó l pedig a fejletlenebb aratókalász vagy bárnyukalás z. Ezt találóan azért nevezik aratókalásznak, mert az aratónak körülbelül annyi . » t buza jut munkájáért, mint amennyi a sarjukalászokból kike< rül. A kalászban a magot a maghéj, a pelyv a fedi, ebből ágazik a vékony, védelmül szolgáló dárda /bajus z/. Együttesen a pelyvát és a dárdát tokjász nak nevezik. Sokszor a dárdára is zt mondják tokiász, A dárda ugy áll, mint a disznó sörénye. Oldala recés, könnyen tapad, kapaszkodik mindenhez, az emberi testről is alig lehet eltávolitani, főleg ha az izzadt, nedves. A'buza dárdájára, a tokiászra azt mondják mászik . Valóban, ha az ember például ráteszi hosszában a karjára, és ha kezével az ingen kivül néhányszor végigsimítja azt a részt, ahová tette, a következő pillanatban már máshol keresheti, a tokiász fölmá -
