Botka János: Hagyományos búzatermelés Csépán (Csépa, 1969) / 0123-1971

- 3 szőtt a fölsőkarra. Vidékünkön a következő buzafajták ismeretesek. így az apró , piros szemű hazai búz

a, a dárda nélküli kopászbuz

a. A hos zukás szemű, tükrös, erős-piros zinü maff.yarbuza

. melynek sikértartalma igen Jő. Az utóbbi évtizedekben elterjedt nemesitett buzafajták közül ismeretes a.

bánkut

i és a székácsbuza. A bánkuti is erős-piros szinü, mint a magyarbuza, csak rövidebb, gömbölyűbb szemű* Sikértartalomban nemigen \ különböznek egymástól. A két utóbbi fajta elég igényes, A székácsból több terem, a gazza is dúsabb, és nem olyan igényes. Szeme hos zukás, de vastagabb, mint a magyarbuzáé. "V. A belőle készitett rétestészta n m nyúlik annyira, mint a másik kettő esetében, tehát sikértartalma gyengébb. A buza legáltalánosabb két fajtája az őszi buz

a és a tavaszi buz

a. Az őszi búzát ősszel vetik, de a hideget átvészelve, igazi fejlődése tavaszi és nyári időkre esik. A sikértartalma ennek a Jobb. A tavaszi buza vetése tavaszszal történik. A tapasztalat azt mutatja nemigen érdemes vele foglalkozni, ha mód és lehetőség van az őszi vetésre, mert gyengébb minőségű és kevesebb is terem. Nálunk rozso

t nem termelnek. Csak ritkán fordul elő, hfgy vetnek néhány holdat, ezt is főleg szalmájáért, amiből szakajtót készitenek. Ezen a tájon az árpa sem számit .kenyérgabonának, hanem takarmányul használják. Pajtáit azért megemlitjük. Ismeretes a feketeárpa, a kövérszemű sörárpa

, másnévefc ez őszi árpa és a gyengébb minőségű tav iszi ^rpa is. . /.