Dr. Róna András: A Tisza geológiája (1967) / 0118-1971

- 6 A löszterületeken a talajvíz mélyebben áll - általában 4-5 m-re a felszin alatt- ingadozása lassúbb, de többéveB menetben jó val nagyobb a homokterületeken mutatkősónál. A Zagyva-Tisza közvetlen közelében a talajvizingadozás megérzi a folyók leszivó V és duzzasztó atását s igy itt a vizszintingadozás gyorsabb és nagyobb. Alföldi területeinkre jellemző, hogy a talajvíz tükre többfelé nyomás alatt áll, tehát ugy viTelkedik, mint a vízzáró ütegekkel let ikart mélyebb vizadó rétegek vize. Talajvíznek a magyar nyelvben csak a legfelső vizadó rété*; vizét nevezzük, amely rendsze int szabad tükrü, tehát kutakban, fúrásokban a vizszint ott állapodik me ahol a kutatáskor, vagy fúráskor a vizadó 'éteget megnyitották Az Alföldön azonban,igy Szolnok környékén is,jelentős területek vannak, ahol nincs szabad tükrü talajvíz, hanem az első vizadó réteg vize is nyomás alatt áll és a kutakban vagy fúrásokban néhány decimétert, szélső esetekben 1-2 métert emelkedik. Jellwmző az alföldi talajvízre a magyas oldott ínyag tartalom. Szolnok környékén is általános az olyan talajviz, amelyben 2-3 grara különféle só van oldott állapotban, de nem ritkaság a 8-10 grammos oldat sem, holott a jó ivóvízben a sóoldat nem haladhatja meg az 1 grammot. Különösen elterjedtek a keserüsós vizek /pl. a Mira viz Jászjíkarajenő mellett/. A keserűsök szulfátja a betont megtámadja, az rt a szulfátos talajviz felderítése az építkezések ozempontjá4 ból fontos. A Tisza szerepe a Tiszavidék vízellátásában jelentős, de távol van attól, ho-ry fedezze a vízszükségletet. A lakosság és ipar vízellátásában ősidőktől kezdve a talajviz játszotta a fő szerepet. Szolnok me »ye területén ma is 80.000 talajvizkut van s ezekből naponta 30-40.000 r? vizet emelnek ki. Az utolsó 100 évben ro-