Dr. Róna András: A Tisza geológiája (1967) / 0118-1971

- 7 hamosan eíhel edett az artézi kutak száma, tehát az olyan kutaké, -amelyek nagyobb mélységből szállítanak viet. Ua 1780 artézi kutat /furt kutat/ tartanak nyilván a megye területén s ezeknek vizszolgáltatási képessége napi 70-80.000 m^. As ioar fejlődésével és a lak s iág igényeinek növekedésével a vízfogyasztás rohamosan nő. A közép-Tiezavidéken a Tisza és Zagyva mellett nincs mis vizfőrrás mint a felszínalatti vizek.Kérdés, milyun mérté ben lehet a felszínalatti viztartók vizét igénybe venni anélkül

t hogy azok kimerülésének veszélye fenyegetne, ^z attól függ, honnan és mennyi utánpótlást kapnak a mélységi viztartó rétegek, i-rre nézve ma adatunk nincs, csak elképzeléseink.Pedig ez a kérdés a következő évtizedek talán legfontosabb problémája lesz. A felssinalatti vizadó rétegek vizének utánpótlód'sa függ a viztartó rétegek uzemcaeösazetételétől, a rétegek vastagságától, elterjedésétől és a beszivárgás! területekkel való kapcsolttá-ól. Vagyis a földtani viszonyoktól, ezeket a viszonyokat tárja fel - többek között - az a földtani kutatás, amit a Ma^var Állami Földtani Intézet kezdett meg Szolnok körzetében 196"-b«n a amelyekről folyóiratunk 1964. 1-2-ik számában már megemlékezett, ^nnek a munkának egyik eredménye a kengyeli artéziviz figyelő kutcsoport, ahol elsőnek az Alföldön létesítettek részletes földtani vizsgálat után a viztermelés által nem befolyásolt artézi vizadó rétegekben végbemenő nyomásváltozások észlelésére figyelő kutakat. 1 kutak első képviselői egy országosan kifejlesztendő hálózatnak. Észlelési eredményeiktől vízgazdálkodásunk számára komoly alapadatokat várunk, de egyúttal fontos tudományos információkat is a Tisza éa a Tiszavidék mélyföldtaníhoz. Dr. Rónai András