Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966

Ki-ki a megvásárolt földjén azután hozzákezdett a szglgnsk szánt terület megvizsgál 'sához

, annak ellenére, hogy küztudonásu volt, hogy a vidék homokja humuszos portartalmú futóhonok, ami a neleget or'son összegyűjti napába és állatta minden'ítt megtalálható a lösz, azaz sárgafód

» ma] yben a mélyen gyökerező azólő igen Jó táptalajra talál. A mi parsztJaink azonban Jobban szeretnek maguk meggyőződni mindenről, igy e vizsgálatot is mindig és alaposan elvégezték. így vélekedtek* Amikor házat épitünk, gondosan kiválasztjuk a helyét, a fundamentumát pedig ugy vetjük meg, hogy a ház évtizedekig szilárdan álljon, asonlóan kell eljárni a szőlőtelepítésnél is, mert a gondos előkészítéstől, a talaj kiváls^tásától függ a® uj szőlő élettartama és Jöve-lelmezősége. szőlő alá a legalkalmasabbnak a partosabb, dombosabb homokot tartják* Itt a napsugarak meredekebben esnek a földre, és sokkal szellősebb is, mint a oik terület, harmat vagy eső után hamarabb szikkad fel, igy a betegségeket is nehezeb ben kapja :aeg a szóló. De sokkal fontosabb az altalaj szerkezete. Knnek megállapítása róbagödrökke

i történik. A kiválasztott terület különböző pontjain egy-egy m^-nyi, 70-80 cm. mély gödröt ásnak, ős ha mm kerül oló agyag, megkezdődhet a talajelőkészitéa, mivel a beültetésre alkalmasnak találták a területet, éha előfordult, ho:y nár probagödrök ásása közben agyag állta utjukat. Ilyenkor aég tüzetesebb vizsgálatot folytattak, minek eredményeként * a^it majd teljesen a fordítás igazolt - bebizonyosodott, hogy az a ryag csak idegen származék, mint rógi épületek alapanyaga került oda. Ilyenkor azt kiástlk és elkubikolták, vagy szekérrel elhordták. A felső talaj akkor Jó, ha a homok ritka, laza, A szirét általiban nem vették figyelembe, de voltak olyan emberak, akik tapasztalatukra hivatkozva Jobban sssrették a barna homokot,