Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966

- 20 tották.ée befűzték a szalajokaí, A láncnál pedig e^eserUen a lánc33rmokba kötötték. A lánc használata aen volt kéqyeloes* mert i>o éü is volt, érj ilyen hoa&JU láncot több pinyvaláne Összedrotozáodv&l tudtak osak előállítani. re a legújabb telepítéseknél is Inkább est használták, hiszen a legbiztosabban vele lejtett dolgozni. Az idők folyamán a pászták hossza íj megváltozott, 3~t a páeetáakénti művelést io gyakran elkerülték, <\z akekaja elterjedése után nosazaJb sorokat szajtak, és rost már a kisataknál nem ordulnak meg, haoeti kissé megszelik az okát va,^y az ekekapát, előfordult, hogy a kisüt kat teljesei? regssüetették, és igy a f31d e^éaz hofcazáoan v' zik a nunk.vt, Sz azonban csak akkor lehetséges, ha a gy&sölcsfák a tŐkeeaorokban helyezkednek el, vagy egyáltalía nincsenek. A legújabb telepitereknél már négyzetecer 100 x 100 cm-re Ültetik a szőlőt, r* ez a nőd nem i~en terjedt el, T>art a gyümölcsfáknak igy nem jut hely, A mi szől^s* gazdáifiit pedig ezekhez le ugjanugy rigaszkodnak, mint a bort ad^ tők^kkez. Igy jut n család nütalára májustól €~ÓGZ októberig friss gyümölcs, mig a korai szőlőfajták io csak augusztustál kezdve érnek, A gyümölcsfák árnyékoló hatásából származó terméscsökkenést pedig egyensúlyozza az a védelem, melyet a fák nyújtanak a késő tavaszi és kora őszi fagyoknál, izo-kivül évenként tetemes famennyiséget is kapnak a gallyal Bo

k során, A szőlőültetés fúróval ^Mo'val történik. A fúrók fcaesnálsta előtt már Ültettok ásával- főleg szántásba. Ahogy a szántás alkalmival nem fordították meg a földet kellő mélységben, ugy az Ültetéskor ástak megfelelő mélységű gödröket, illetve árkokat, sek as ártok - 3 n hoeseoak voltak, stélységttknek a szintié 4 :"y >»'ge e abott hat.'rt, A vesuzŐket aeggöroitve tették és taposással szorították az áro 'ua eaymáatól elég sűrűn. A felső részüket azután raegnas ;áiták, s igy ki>. egyjíijasságba és egy-