Barna Gábor: „… és boszorkányok pedig nincsenek” (1965) / 0100-1966

oda, ha megy utánad. Egyből el fog tűnni. - Ugy is történt. Nem is ment a boszorkány többet utána macska képében. /Hürkecz Ferenc./ Egy este megy hazafelé édesapám. Az egyik utcasarkon egy nagy vörös macska szaladt el előtte. Majd egy dobbanást hallott. Egy gyönyörű, sző= kehaju, kékszemű leány állott előtte. Erre édesrántotta a kését a csizmaszárból és ráemelte a lányra. Az hirtelen dobbantott egyet, majd mint egy vörös macska elszaladt. /Pásztor Lajosné./ Egyszer a húgommal ment édesapám haza. Az ut, i \ cán egy cirmos macska szegődött hozzájuk. Bement velük a szobába is.Édesapám leült a kanapéra, a macska pedig melléje telepedett. Megsimogatta és mondta lányának: - Kösd lyányom az ajtót. Én meg előveszem a gatyamadzagomat és kikötöm az asztallábához. - Ekkor a macska leugrott a kanapéról «és eltűnt. A macska boszorkány volt. /Pásztor Laj o sné. / A boszorkáiy t hegyes vastárggyal el lehet űzni. Gatyamadzaggal lehet megfogni. /Pásztor La josné./ * ' t — • A történeteket olvasva a boszorkány alakváltozásaival kapcsolatban a következőket állapithatjuk meg. Adatközlőim általában keveset, vagy semmit sem tudnak az alakváltozás módjáról. Öszszesen két történetet sikerült erről gyűjteni Bár ezek nem szólnak konkrétan az átváltozás