Barna Gábor: „… és boszorkányok pedig nincsenek” (1965) / 0100-1966

y - 2 1 A boszorkány alakváltozásai. "Sárközi Ágnes boszorkány volt. Többször látták csörgőskutya képiben. Egyszer többen meg akar ták verni a kutyát, de az átbucskázott a fején és megint asszony lett. Azt már nem bántották." /P. Nagy Andrásné./ "Egyszer egy cigányasszony jött hozzánk koldulni. A szobában voltam én is. Hallottam,, mikor mondta neki anyám: Ördög bújjék kend s...be! Bebujt kend .„éjszaka a kulcslyukon és megnyomott kutya képiben." /Kiss Elek./ Egyszer hazafelé jövet apám egy fekete bá rányt talált a temető árkában. Megfogta a két első és két hátsó lábát, nyakába vette, és vitte haza. A temetőárokhoz nem messze volt a házuk. Majd megszakadt a kisbárány alatt. Azt maid ta mai gában, hogy olyan nehéz, mintha egy nagy s...ü öregasszonyt vinne a nyakában. Otthon amint letette a bárányt, az me szólalt emberi hangon: Köszönöm szépen, hogy cipelted az ülepemet, mondta, és eltűnt a temetőárok felé. /KéssmárM Istvánná./ Az egyik legényt egy macska kisérte állandóan. Akárhova ment táncmulatságra, hazafelé, ott volt mindig mögötte. Már nagyon idegesitette a dolog, nem tudott "micsinálni". Elment az egyik tudákos asszonyhoz, és elmondta neki, hogy már nem tud hova lenni a macskától. A bűbájos azt mondta: - Fogj egy husángot és balkézzel vágj