Barna Gábor: „… és boszorkányok pedig nincsenek” (1965) / 0100-1966

-4 * v x kot. Pályázatomat 13 helyi és 1 kaplonyi /Szatmár megye Románia/ adatközlő boszorkánytörténeteiből és boszorkányra vonatkozó adataiból, megjegyzéseiből állitottam össze. A kap lonyi néni adatai külön részben, a függelékben kaptak he lyet. . A történeteket olvasva nem csupán a "boszorkány" elnevezéssel találkozunk, hanem másokkal is. Érdeklődésemre a kö vetkező magyarázatot kaptam. A bűbájos, az értőember, a javasa ses zony, a kuruzsló mind boszorkányos ember, tudákos ember. Az egyes alakok közt tudásbeli különbség van. És az, hogy a bűbájos"

5", kuruzsló és a javasasszony gyógyit, addig az értő ember és "boszorkány". ront. Ezt azonban nem mindegyik adatközlő emiitette igy. / Kézsmárki Istvánné szerint ha egy faluban két vagy több bo v szorkány volt, akkor azok mindig egymás ellen dolgoztak. Ha / - -- . ' ' az egyik kárt csinált, azt a másik helyrehozta. Az egyik azonban csak gyógyitani, a másik meg csak rontani tudott. A gyógyitó boszorkány első cselekedete a tudomány megtanulása után gyógyitás volt. A rontó boszorkány pedig először ron= tott. Több történetben előfordul, hogy az elbeszélő egy alakot jelöl a jós-/javas-/asszony és a bűbájos névvel. Ugyanígy megtalálható azonban a más-más adatközlőtől való történetekben a hasonló célú rontó műveletet végző személy értő . ember, vagy boszorkány szóval történő megnevezése. A ku ruz'sló, javasasszony és jósasszony szavak mutatják, hogy községünk boszorkány hiedelmére hatásr.al volt a gyógyfüveket vizsgáló, azzal gyógyitó kuruzsló ismeretlen világa is. A boszorkány lehet férfi is, nő is. De leggyakrabban nő.