Tüdős Sarolta: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései (1935) / 0099-1966

Saját költségén egymásután adta ki értekézéseit a rétek javításáról, lóhere termesztéséről, szikes földek müveléséről, a magyarországi ipari akadályairól. Mikor pedig a Békés vármegyei evangélikus iskolák felügyelőségével bizták meg így az alája rendelt iskolákban tapasztalhatta a siralmas állapotokat, részletesen irt a rossz falusi iskolákról is. Tessedik pedagógiai szaktudását csakhamar felfedezték feljebbvalói is. Mikor II. József trónralépése alkalmából felszólította a protestánsokat, fejtsék ki,hogy vallásszabadságuk épségbentartása mellett miként hajthatnák végre iskoláikban a Ratió educationis rendelkezéseit , az evangélikus egyház akkor felügyelője , Br. Prcnay Gábor Tes-ediket bizta meg azzal, hogy a feltett kérdésre memorandummal feleljen . Ennek sikerült megfogalmazása után beválasztották a Skenleer Miklós elnöklete alatt Pozsonyban székelő királyi iskolai bizottságba, hol befolyást gyakorolhatott az előtte oly fontos és kedves tanügyre. Ami gazdasági reformelveit illeti, ezeket nemcsak szóban és Írásban hirdette, hanem a jó példával maga járt elől s egyrészt a meglevő helyi bajokat igyekezett orvosolni, másrészt uj termelési ágakat meghonosítani. Abban az időben SZarvason még igen kevesen alkalmazták a több gondot i_ génylő 3 nyomásos gazdasági rendszert, pedig a régi fölöközösség idejéből való gazdálkodási mód már nem volt megfelelő , mert e lakosság növekedésével a föld kevés lett és nem adta ki a szükséges gabonát. Tespedik maga járt elől jó példával s másokat is rá akart birni, hogy állati és növényi anyaggal javitsák földjüket. Látta azt is, hegy Szarvas vidékén az emberek kizárólag kalászos növényeket vetnek s ha a gabonára rossz esztendő jár, kész az éhinség. Ezért meg akarta honositani a kertgazdaságot. Gazdasági kertjében különböző répafajokat, káposztaféléiét hüvelyeseket termesztett s a velük való bánásmódot bemutatta a gazdáknak.