Tüdős Sarolta: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései (1935) / 0099-1966

- 7 Hogy milyen haszonnal járt ezen sr kerti növények termesztése, mutatja hogy felesége , ki minden munkájában hűséges segítőtársa volt, az eladott salátafajtákból évenként 120 fr.-t vett be. Felesége különben igen ügyes és praktikus asszony volt^ A burgonyát kenyérsütésre és pálinkafőzésre használta fel

4 a sárgarépából pedig cukrot és szirupot főzött és ezzel látta el háziszükségletét, ^bban az időben ez nagy dolog volt nálunk, mert csak a külföldi nádcukrot ismerték s répából^ 'készült cukor nagy jelentőségét még Tessedik sem ismerte fel. Igen nagy baj volt az Alföldön, igy Szarvas vidékén is, a fahiány. Mérföldekre elnyúló pusztákon sehol egy fa, ezért nyáron tűrhetetlen a hőség, télen pedig nagy a tüzelőhiány • Tessedik ezért^eáápt^faiskolát létesitett, melyben mindenféle fával kísérletezett, még tűlevelűvel is. Három ezernél több rrpéldányi' oltott gyümölcsfát nevelt s az életképes facsemetéket olcsón, vagy ingyen osztotta szét a lakosság között. Különösen az akácfa ültetést szorgalmazta nagyon s ennek köszönhető, hogy XIX sz. végére már több ezer kisebb-nagyobb akácfa vette körül a szarvasi házakat, kerteket. Tessedik azonban hamarosan belátta, hogy gazdasági reformjai keresztülviteléhez fogékony emberanyag szükséges. Értelmes gazdái, szorgalmas mesteremberei és iparosai ugyanis csak ugy lesznek a faluntrk , ha azokat már gyermekkoruktól kezdve ránevelik a szükséges ismeretekre. A néptanítók legyenek valóságos képzői az ifjúságnak,hogy amikor kilépnek azi iskolából, tudásukkal meg tudják állani helyüket az életben. A gyermekkorban kell a tehát megkezdeni a gyakorlati nevelést. Ezért egy mintaiskola felállítását határ&zta el Tessedik. Erre a célra a szarvasi uraságtól 45 hold földet kapott, melyen saját költségén egy kisebb iskolát épített és gazdasági kertet rendezett be. Az intézet szerény körülmények között keletkezett, de később gazdasági mintaiskolává nőtte ki magát.